1938. Visszacsatolás vagy megszállás? Szempontok az első bécsi döntés értelmezéséhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 58. (Balassagyarmat, 2010)
Regionális nézőpontok az első bécsi döntéshez - Milan Olejník: A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban
Milan Olejník A bécsi döntés a korabeli szlovák sajtóban 1938-ban ért csúcspontjára az a folyamat, amely Közép-Európában drámai geopolitikai változásokba torkollott és több szempontból nyitánya lett az újkori történelem legpusztítóbb katonai konfliktusának. Az első világháború utáni Európa felosztása győztesekre és vesztesekre jelentős mértékben megnehezítette az együttműködés lehetőségét az európai államok között. Azokban az országokban, amelyek a háborút elveszítették, elsősorban Németországban és Magyarországon, a politikusok, de a közvélemény jelentős része sem tudott megbékélni a háború utáni elrendezéssel és ezt az állapotot nem tekintette tartósnak. Ha elvonatkoztatunk a húszas évek fejlődésétől, az impulzust a revíziós remények feléledésére a gazdasági válság adta meg, amely felforgatta a gazdasági együttműködést, önellátási törekvésekhez és vámhatárok létrehozásához vezetett, melyek tönkretették az államközi kereskedelmet. A munkanélküliség növekedése és az azt követő életszínvonalcsökkenés politikai síkon is elengedhetetlenül visszatükröződött - a tekintélyuralmi rendszerek megerősödésében. 1933. január 30-án Adolf Hitler, a náci párt „vezére", Németországban megszerezte a politikai hatalmat, és megkezdte az ország „átépítését" totalitárius álammá. A demokratikus szabadságjogok felszámolásával és a nácizmus ellenzőivel szembeni megtorlásokkal párhuzamosan Németország külpolitikája is egyre agresszívebb lett. Adolf Hitler egyre nyíltabban hirdette, hogy szükség esetén katonai erő alkalmazásával is, de meg kívánja változtatni Európa háború utáni elrendezését. Az agresszióhoz, a Németországgal szomszédos európai államokban élő német kisebbség helyzete, vagyis a „közös német hazában" való élethez való joguk szolgált ürügyként, s 1938 márciusában a német csapatok megszállták Ausztriát. A független Ausztria integritásának egyértelmű megsértése ellen az európai nagyhatalmak - Franciaország és Nagy-Britannia - csak szóban tiltakoztak. Az első világháború után megkötött békeszerződések aláíróinak tehetetlensége meggyőzte Hitlert, hogy folytathatja hódító politikáját. Az agresszió célpontjává Csehszlovákia vált, ahol több mint 3 milliós német kisebbség élt. Zsarolással és háborús konfliktus kirobbantásának fenyegetésével Hitler megtörte Franciaország és Anglia szándékát, hogy az agressziót háború árán is meggátolják. A két nagyhatalom, a béke megőrzésének reményében, úgy döntött, hogy feláldozzák Csehszlovákiát. 1938. szeptember 99
