1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények
A lakosságcsere-egyezmény alapján zajló tárgyalások fokozatosan zsákutcába jutottak. A szlovák fél igyekezett a lehető leghamarabb megvalósítani a népcserét, s kezdeményezte, hogy legalább az egyoldalú kitelepítés előkészületei, ezáltal a népcserére jelentkezett, szociálisan leggyengébb helyzetű szlovákok problémájának megoldása kezdődjön el. Az egyezmény aláírása és hatálybalépése között eltelt időszak őket, sőt a többi magyarországi szlovákot is negatívan befolyásolta a Szlovákiába való visszatérés melletti döntésükben. Az 1946. szeptember 18-tól december 1-ig terjedő időszakban az egyirányú áttelepítés során 7 935 magyarországi szlovákot telepítettek át, többségében rossz szociális helyzetű személyeket.44 A csehszlovák fél sérelmezte a magyar hivatalok késleltető magatartását. A magyar fél ugyanakkor panaszt emelt a szlovákiai magyarok folytatódó üldözése ellen, és elutasította a csere megkezdését mindaddig, amíg ebben a tekintetben javulás nem következik be. 1946. szeptember 24-én - amikor eredetileg a magyarokat szállító első transzportok indultak volna -, hosszú és eredménytelen tárgyalás után45 dementis levélben fordult Gyöngyösi külügyminiszterhez, melyben 1946-ra minimális kitelepítési programot javasolt. A magyar miniszter „élénk lelkesedéssel" üdvözölte a „komoly elgondolást a cseréről szóló egyezmény végrehajtásával kapcsolatos viták elhárítására". Következő, 1946. október 2-ai levele azonban az előterjesztett javaslatok elutasítását tartalmazta.46 A magyar fél - külügyminisztériuma47 és a csehszlovákiai magyar áttelepülők érdekeinek védelmére kinevezett megbízottja útján - rámutatott arra, hogy Csehszlovákia nem teljesíti az egyezményben elfogadott kötelezettségeket. Nevezetesen hogy a szlovákiai magyarok sorsának végleges megoldása érdekében meg kellett volna állítania a magyar nemzetiségűek kitelepítését, és „minden, a magyar nemzetiségű személyek vagyonának elkobzására vonatkozó intézkedést fel kellett függesztenie".48 A magyarok főképp a Szlovák Nemzeti Tanács 1946. május 14-ei, 64/46. számú rendeletének elfogadását sérelmezték. Az ellen is tiltakoztak, hogy az elbocsátott közalkalmazottaknak nem fizették ki a létminimumot.49 Ahogy Kovács Endre írta „Elsők 44 SNA, EH SZNT Alap, 311. kart. 45 Demokrat, 1946. szeptember 12. 46 SNA, V. dementis Alap, a. j. 14. V. dementis 1946. október 31 -ei felszólalása az Alkotmányozó Nemzetgyűlés külföldi bizottságában. 47 SNA, EH SZNT, 265. kart. A Magyar Külügyminisztérium 1946. áprilisi memoranduma. 48 Jegyzőkönyv a csehszlovákiai magyar és a magyarországi szlovák és cseh lakosság kérdésének megoldásáról folyó tárgyalások első szakaszáról. SNA, Mezőgazdasági és Földreform Megbízotti Hivatal (a továbbiakban: MF MB) Alapja, 467. kart. A magyar meghatalmazott 1946. augusztus 17-ei levele. SNA, Belügyminisztériumi Alap, 246. kart. a. j. 41 544. 49 SNA, MF MB Alap, 467. kart. A magyar meghatalmazott 1946. augusztus 17-ei levele. 43
