1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

Előzmények és következmények - Štefan Šutaj–Sápos Aranka: A magyar-csehszlovák lakosságcsere. Előzmények és következmények

gyalásoknak 1945 augusztusában kellett volna kezdődniük.4 Feltételezték, hogy a csere megvalósítása után semmiféle magyar kisebbség nem marad Szlovákia területén,5 jóllehet számoltak azzal, hogy a reszlovakizáció elvén alapuló további intézkedésekre is szükség lesz. (Szakmai körök „optimista" becslései 300 ezer ember cseréjét vették alapul.) Mivel a probléma megoldásában a csehszlovák fél szovjet támogatásra támaszkodott,6 várták dementis külügyi államtitkár visszatérését Konyev szovjet marsalltól. A potsdami nemzetközi konferencia tárgyalásai a szlovákiai magyar kisebbség problémakörét nem érintették, így a két ország közötti egyeztetések ebben az időben nem haladtak előre. A szlovákiai magyarok helyzetének megoldását ekkor még jelentősen befolyásolta a nemzetközi politikai taktikázás és a kapcsolatok összetett viszonyrendszere. A lakosságcsere-egyezmény aláírásának szempontjából lényeges volt, hogy a nagyhatalmak nemzetközi konferenciája - a háború utáni újabb konfliktusok elkerülésének érdekében - a térséget hatalmi övezetekre tagolta szét. A csehszlovák-magyar kapcsolatok így annak a Szovjetuniónak a gondnoksága alá kerültek, amelytől nem volt idegen a lakosság áttelepítése: ezt a megoldást a szovjet kommunista rezsim a saját országában is alkalmazta. A csehszlovák fél a Magyarországgal való tárgyalások során számításba vette, hogy a magyarok kedvezőbb pozíciókra is szert tehetnek.7 Kiderült, hogy a szlovákiai magyar kisebbség teljes kitelepítésének gondolata - főleg a nemzetközi támogatás hiánya miatt - nem reális, bár 1946 első felében, a választás előtti időszakban ezt a politikai pártok is felhasználták választási agitációként,8 a csehszlovák fél a párizsi békekonferencián 200 ezer magyar egyoldalú kitelepítését javasolta.9 Utóbb kérdésessé vált a részleges lakosságcseréről szóló egyezmény megkötése is, amelyre a csehszlovák diplomácia a leghangsúlyosabban fókuszált.

A csehszlovák fél a lakosságcserét a magyar kisebbséggel szembeni politika legfontosabb céljának tekintette. Erről szólt Zdenék Fierlinger kormányfő 1945 októberében, az Ideiglenes Nemzetgyűlésben, az új kormány programnyilatkozatában,10 s mindezt hangsúlyozta Benes köztársasági elnök is,

4 SNA, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága (a továbbiakban: SZKP KB) Titkársága Alapja, 1. kart. a. j. 2.

5 SNA, Elnöki Hivatal Alapja (a továbbiakban: EH), lelt. sz. 21., 1. kart. Szlovák Nemzeti Tanács (a továbbiakban: SZNT) Tanügyi és Művelődésügyi Megbízotti Hivatalának 1945. július 30-ai levele.

6 SNA, SZKP KB Titkársága Alapja, 1. kart., a. j. 7.

7 SNA, EH SZNT, 38. kart. Jegyzet a Magyarországgal 1945. október 4-én folyt tárgyalásokkal kapcsolatos kérdésekről.

8 SNA, V. Siroky felszólalása az SZKP KB 1946. március 11-ei ülésén.

9 SNA, V. Clementis, a. j. 13.

10 SNA, EH SZNT Alap, lelt. sz. 21., 1. kart. Gyorsírói jelentés az Ideiglenes Nemzet- gyűlés 1945. október 30-ai üléséről, 4. p.

36