1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Simon Attila: Előzménye volt-e az 1938-as év a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti jogfosztottságának?
bejelentették a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság legfőbb képviseleti szervének, a Magyar Nemzeti Tanácsnak (az MNT-nek) a megalakulását. A Szlovákiában élő nemzetek közötti megbékélés jeleként a pozsonyi rádióban aznap este egymás után intézett szózatot saját nemzetéhez a szlovák Alexander Mach, a német Huprecht, valamint a magyar Esterházy János és Ja- ross Andor. Esterházy és Jaross beszédei (amelyek az előző napokban és években egyáltalán nem hangozhattak volna el a csehszlovák tömegtájékoztatásban) arról tanúskodtak, hogy biztosak a komáromi tárgyalások sikerében, s már csak napok kérdésének tartják a határváltozást. „Tudom, hogy néhány napon belül a magyarság egyesülni fog" - mondta Esterházy. Az MNT Jaross által felolvasott nyilatkozatában pedig ez hangzott el: a „Csehszlovákiában lakó magyar nép törvényes képviselői kimondják, hogy hűen az ezeréves történelmi múlthoz és a vérség szent kötelékéhez, vissza akarnak térni az anyaállamhoz: Magyarországhoz".22 A Magyar Nemzeti Tanács ennek érdekében többek között azt követelte, hogy a csehszlovák hadsereg vessen véget a magyar lakosság zaklatásának s ürítse ki a magyarlakta területeket, a közhatalmat pedig ezen a területen az Egyesült Magyar Párt kapja meg. A müncheni egyezmény sokkhatása alatt álló csehszlovák közigazgatás az első napokban bénultan és tanácstalanul figyelte a dél-szlovákiai történéseket. A Somorjai Járási Hivatal vezetője a pozsonyi Tartományi Hivatalba küldött jelentésében azzal magyarázta saját toleráns magatartását (tudniillik hogy megengedte a zászlók kitűzését és a Himnusz éneklését), hogy csupán így tudta elejét venni a vérontásnak. Véleménye szerint a magyar lakosságra nagyon jó hatást tett a rádiókészülékek visszaadása is, s az ilyen intézkedéseknek köszönhető, „hogy a járásban rend és nyugalom van, a lakosság örömének kifejezését se garázdaság és fosztogatás, sem pedig a csehszlovák lakosság elleni támadások nem kísérik".23 Ezzel egy időben - részben Jaross és Esterházy sürgetésére - a hatóságok megkezdték a korábban letartóztatott magyar politikai foglyok és internáltak szabadon bocsátását is, amit utólag, egy október 7-én kiadott közkegyelmi rendelettel törvényesítettek. Október 5-én megkezdődött a rádiókészülékek visszaszolgáltatása, igaz, már másnap napvilágot látott a postaügyi minisztérium rendelete, amely szerint nyilvános helyen (vendéglőben, utcán vagy akár vendégek előtt magánlakásokban) szigorúan tilos Csehszlovákia- ellenes propagandát folytató rádióadásokat hallgatni.24 A hatóságok „engedékenysége" nem mindenkinek tetszett. Az országos politika „tehetetlenségét" látva először a csehszlovák hadsereg egyes körei 22 Prágai Magyar Hírlap, 1938. október 9. 23 SNA, KÚ BA, k. 255, 65647/1938. prez. Okres áamorín, demonétrácie obyvatel'st- va za pripojenie k Mad'arsku. 24 Kassai Újság, 1938. október 6. 23
