1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949

ború alatt az egyikük az előző lakhelyén kapcsolatban állt a német katonai vezetéssel, és valószínűleg a feleségével együtt beszervezték. A harmadik tagról bebizonyosodott, hogy előző lakhelyén illegális fegyverviselés, súlyos testi sértés és hazárdjáték szervezése miatt eljárás folyt ellene. A komáromi járási revíziós bizottság novemberben javasolta az első kettő visszahívását, valamint a harmadik további vizsgálatát.32

1948 - hogyan tovább?

A februári kommunista hatalomátvétel után érkezett el az idő arra, hogy a működésképtelenné vált HKB-t leváltsák. Az új HKB alakuló ülésére április 22-én került sor. A belügyi megbízott által kinevezett testület tagjai az új elnök, a Medgyesegyházáról áttelepült földműves Michal Belica előtt tették le az esküt. A bizottság tizennégy rendes tagjából tizenketten voltak repatrián- sok, a hat póttagból pedig öten. A három további tagból kettő korábban idetelepült partizán nemzeti gondnok, egy pedig szlovák nemzetiségű iparos volt.33

Az egyre nagyobb számban hazatérő csehországi deportáltak komoly gondot jelentettek a hatóságoknak. A gútai áttelepültek, akik a csehországi közmunkások házaiban laktak, augusztus 19-én hivatalosan panaszt emeltek a járási szerveknél. Komáromban még aznap tanácskozást hívtak össze, melyen a telepítési hivatal, a munkavédelmi hivatal, valamint a járási köz- igazgatási bizottság vezetőin kívül a biztonsági szervek képviselői is részt vettek. A területi csendőrparancsnokság egy különítmény Gútára küldését határozta el.34 A helyzet egyre feszültebbé vált a községben.

Néhány hónappal a kommunista hatalomátvétel után helyi szinteken még semmi nyoma az enyhülésnek. A déli határövezet problémáinak megoldására továbbra is az erőszakot, a kitelepítéseket, a vagonokat próbálták alkalmazni. A „februári győzelem" tehát nem hozott egy csapásra változást az ország nemzetiségi politikájában. Sőt, néhány hónappal fellépése után az új hatalom újabb maradandó károkat okozott a szlovákiai magyarságnak. Dániel Okáli belügyi megbízott június 11-én adta ki azt a hirdetményét, melyben több száz szlovákiai település ősi nevét változtatta meg.35 A történelmi magyar, német vagy idegen hangzású neveket eltörölték és szlovák nevek használatát rendelték el, amelyeknek általában semmi közük sem volt az adott településhez. íróasztal mellett döntötték el, melyik községnek mi lesz a neve, az ott élő lakosságot meg sem kérdezték.

32 SOkA KN, ONV, 14/1947. prez.

33 SOkA KN, ONV, 9/1948. prez.

34 ŐObA, SZTHKTH, 1948/III váeob. 109. d.

35 Úradny vestník 1948, 964. p. Vyhláska povereníka vnútra zo dfta 11. júna 1948, í. A- 311/16-II/3-1948, o zmenách úradnych názvov miest, obcí a osád na Slovensku.

170