1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949
A határátlépés időpontja, illetve a kitelepülök lakhelye A szerelvények sorszáma A szerelvényeken érkező családok száma személyek száma 1947. 06. 02. -1947.12. 31. - Nem Gutára irányított szerelvényeken egyénileg érkezők ? 27 1947.10. 28. - Békéscsaba, illetve a környező települések SÍ 209/a 33 142 Összesítés 16 transzport 456 1 881 A távozók magukkal vitték gazdaságuk élő és holt leltárát. Miután a legnagyobb gútai gazdák kerültek áttelepítésre, ehhez mérten találhatók gazdasági eszközök az egyes transzportokban. A nyár eleji szerelvényekkel összesen 451 gazdasági egység 1 920 tagja távozott. A helyükre 8 transzporttal szintén 451 szlovák család érkezett, összlétszámúk 1 836 fő. Ehhez még néhány család a transzportokon kívül is csatlakozott, a számuk így 1 900-ra becsülhető. Az áttelepülő szlovák családok elsősorban Mezőberényből és Medgyesegyházáról valók.28 A távozók és az érkezők közötti vagyoni különbséget érzékelteti az induló és érkező transzportok száma, s mutatja a magukkal hozott élő és holt leltár mennyisége is. Gútáról az év végéig 458 család települt át 2 005 taggal,29 akiknek túlnyomó többségét Békés és Csanád megyében telepítették le. Az egyes transzportokkal gyakran olyanok is távoztak, akik eredetileg nem szerepeltek az áttelepítésre kijelöltek listáján. Ok elsősorban a szétszakított családok egyes tagjai, akik nem kívántak elválni egymástól, és így gyakran az áttelepülő szülőkkel távoztak a már házas gyerekek és azok családjai. A kvótán fölül távozók az áttelepülők mintegy tíz százalékát tették ki. A Dél-Alföldre érkező áttelepülők általában elégedettek voltak a nekik juttatott föld minőségével, a legfőbb problémát a lakáskérdés megoldása jelentette. A korabeli magyarországi sajtó, elsősorban az áttelepülők lapja, az Új Otthon beszámolt beilleszkedésük nehézségeiről. A Magyarországon talált lakáskörülmények, az életszínvonal, a gazdálkodás fejlettsége évtizedekkel maradt el attól, amit Gútán megszoktak. A házak és istállók kicsinyek voltak, a szobákban hatalmas kemence fogadta őket, s Pitvaroson 1947-ben még nem volt villanyvilágítás. Gútán az első világháború után a szobai kemence fokozatosan kikerült az udvarra vagy a kiskonyhába, a házak egyre inkább égetett téglából épültek, és 1928-ban bevezették a villanyt is a községbe. 28 SObA, SZTHKTH, 1947/I-b prez. 4. d. 29 Új Otthon, 1948. február 7., 3. p. Adatok az eddigi áttelepítésekről. 168
