1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Angyal Béla: Gúta a lakosságcsere éveiben, 1945–1949

beszélni sem mertek arról, amit Pardubicén átéltek, hiszen háborús bűnösöknek, fasisztáknak tekintették őket.

Gúta lakossága megrettenve, értetlenül figyelte a történteket és az egyre riasztóbb híreket. Sorra léptek életbe a magyarok jogait korlátozó jogszabályok, de ezek híre alig jutott el a szélesebb tömegekhez. A rádiókat még a nyilasok összeszedték a lakosságtól, a hazai magyar sajtó megszűnt. A belügyi megbízotti hivatal még májusban betiltotta mindenféle magyarországi sajtótermék behozatalát és terjesztését.10 11 A magyar nemzetiségűek arról sem értesültek időben, hogy elvesztették állampolgárságukat, hontalanokká váltak.

1945 szeptemberében Gútán nem nyíltak meg a magyar iskolák, csak a szlovákok. Szlovák pedagógusok érkeztek ide nagyobb számbem. A magyar tanítók - már akit nyáron nem raktak át a határon, s az üldözések és a létbizonytalanság miatt önként sem távoztak az országból - évekig nem kaptak fizetést.

1946 - a nagy készülődés

1946 elején Gútán már szlovákok foglalták el az összes állami hivatalt. Vasutasok, tanítók, erdészek települtek a községbe. Az északi vidékekről partizánok érkeztek, akiket különböző helyi üzemek, műhelyek, üzletek nemzeti gondnokainak (národny spravea) neveztek ki. Erre az időszakra már teljesen tarthatatlanná vált az az állapot, hogy a község vezetését magyarok lássák el. Szembetűnő volt az ellentét a gútai helyzet és a hivatalos jogszabályok betűje között. A helyi kommunista párt magyar nemzetiségű vezetőin nem segített munkásmozgalmi múltjuk. Az ideérkező szlovák párttagok, félretéve az internacionalizmust, hamarosan kiszorították a magyarokat a helyi vezetésből.

A Szlovák Kommunista Párt gútai szervezetének január 18-án tartott ülésén a helyi komisszár visszahívta posztjáról Németh Dánielt, és helyére Ján Hopkot, a polgári iskola igazgatóját jelölte. A döntés indoklása szerint a magyarok az elnöki dekrétum értelmében elveszítették állampolgárságukat, és ez Némethre is vonatkozik. Az új komisszárjelöltről megjegyezte, hogy rövid gútai tartózkodása alatt rendkívüli szervezőképességről tett tanúbizonyságot.11 A járási komisszár támogatta Hopko kinevezését, s miután január 31-én a Belügyi Megbízotti Hivatal is jóváhagyta, Hopko február elsejétől átvette a komisszári teendőket Németh Dánieltől.

A nemzetiségek lakta területeken, ahol a szlovákok száma nem érte el a lakosság egyharmadát, a Belügyi Megbízotti Hivatal a kassai kormányprogram értelmében Helyi Közigazgatási Bizottságokat (HKB) nevezett ki, melyek rendelkeztek a nemzeti bizottságok jogköreivel. (A komisszári rendszer csupán átmeneti időszakra volt érvényben.) Márciusban megszületett a

10 SOkA KN, ONV, 32/1945. prez.

11 SOkA KN, ONV, 14/1947. prez.

161