1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - L. Balogh Béni: A csehszlovák–magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében
L. Balogh Béni A csehszlovák-magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyében írásunk bevezető részében a lakosságcseréről és az áttelepítésről, mint a kisebbségi kérdés megoldásának 20. századi „eszközeiről" ejtünk néhány szót, különös tekintettel Kelet- és Közép-Európára. Ezt követően - egy korábbi tanulmányunkat1 alapul véve - a csehszlovák-magyar lakosságcsere Komárom-Esztergom vármegyei eseményeit vizsgáljuk: a Csehszlovák Áttelepítési Bizottság ténykedését, majd a szlovák kitelepülést, végül a felvidéki magyar telepesek érkezését. A lakosságcsere és az áttelepítés, mint a kisebbségi kérdés „megoldásának" eszközei A lakosságcsere, valamint bizonyos népcsoportok ki- és betelepítésének gondolata nem 20. századi „találmány". Elég, ha II. Abdul Hamid török szultán (1876-1909) uralkodására gondolunk, aki az örménylakta tartományokba kurdokat kezdett telepíteni.1 2 A legújabb kori népességcsere-egyez- ményeket a Balkánon kötötték, ekkor kísérelték meg első ízben a kibékíthe- tetlennek látszó területi ellentéteket lakosságcserével enyhíteni.3 Térségünkben, a hitleri eszmék hatásával összefüggésben, az 1930-as évek második felétől vált egyre elfogadottabbá az a nézet, hogy az országok belső stabilitását leginkább az etnikai szegregáció s a minél homogénebb nemzeti államok megvalósítása biztosíthatja. A népcsoportjog és az ezen alapuló etnikai elkülönítés elveit követő náci Németország 1939-1941 között egy sor nemzetközi egyezményt kötött a Közép- és Kelet-Európábán élő németek egy részének az „anyaországba" való áttelepítése céljából, egyirányú népmozgás keretében. Kevéssé ismert tény, hogy a két világháború közötti 1 Balogh Béni: Csehszlovák-magyar lakosságcsere: ki- és betelepítések Komárom-Esztergom vármegyében a II. világháború után. In: Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltárának Évkönyve 1993-1994. Esztergom, [é. n.], 167-186. p. 2 Vö. Kempler Szonja: Örmények - török jogfosztottságban. Népirtás, 1915. Rubicon, 1990/3. szám, 9-13. p. 3 Romsics Ignác: Nemzet, nemzetiség és állam Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 19. és 20. században. Budapest, 1998, 147., 192. p. Lásd még Balogh Ádám: Lakosságcsere Görögország és Törökország között 1914-ben. Világtörténet, 2002/2-3. szám, 37-46. p. 139
