1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Miklós Péter: Mindszenty József és a csehszlovák–magyar lakosságcsere

akarunk maradni. Velünk együtt kitelepített és más községekbe került testvéreink templomhoz és lelkiatya vezetése alá kerültek, de nekünk, akik legtöbben vagyunk egy tömbben, nincs templomunk. A jelen körülmények között a vallásban van egyedüli vigaszunk. Vasárnap van lehetőségünk szentmisét hallgatni, mert Csanádpalotáról egyik főtisztelendő úr ki szokott jönni, de sokan közülünk naponként járultunk szentáldozáshoz."30

Hamvas Endre augusztus 10-én meglátogatta pitvarosi híveit, s meggyőződött hitük komolyságáról, nem sokkal később pedig, 1947. november 1-jé- vel plébániát alapított Pitvaroson. Első lelkészévé Debreczeni Kálmánt - korábbi tábori esperest - nevezte ki, aki nem volt népszerű a Felvidékről betelepült hívek között, ezért 1948 áprilisában lemondott a plébánosságról, és májusban el is hagyta a falut. Őt 1948 májusától a fiatal Kiss Ferenc makói segédlelkész követte, aki hamar megtalálta a közös hangot újdonsült híveivel, és nagy erővel megkezdte a közösség szervezését, valamint a templom és a plébániaépület fölépítését.

1948 áprilisában a pitvarosi katolikus plébánia köztéri és útszéli keresztek állítását kezdeményezte a falu főterén, illetve az odavezető utak mentén. A községi képviselő-testület 1948. április 8-ai ülésének jegyzőkönyvében olvashatjuk, hogy „a pitvarosi róm. kát. egyházközség azzal a kéréssel fordult a község elöljáróságához, hogy engedje meg a piactéren a hősök szobrától délre és az ártézi kúttól északnyugatra, 3x3 méter területen, bekerített helyen fakereszt felállítását Krisztus-testtel, majd később a csanádpalotai, a csanádalbertii, valamint ambrózfalvai és mezőhegyesi országút mentén, közel a pitvarosi határhoz szintén egy-egy kereszt felállítását".31 A képviselő- testület a kérést egyhangúlag engedélyezte.

Ezzel a falu lakossága szimbolikusan is kifejezte a (térségben egyben a magyarságot is meghatározó) katolicizmushoz való tartozását.

A hercegprímás csehszlovákiai magyarság védelmében kifejtett tevékenységének rövid ismertetése, Gyöngyösi Jánoshoz intézett levelének közlése és a Pitvarosra telepített felvidéki magyarok felé tett - a lelkipásztori gondoskodást kifejező - gesztusának bemutatása szándékaim szerint újabb adalékokkal támasztja alá Balogh Margit Mindszentyről tett megállapítását: „Megrendültségtől felkorbácsolt hangú beadványokban kért és követelt, válasz híján újból rádörrenve a kormány tagjaira, a józan észérvek mellett az emberi lelkiismeretre és együttérzésre hatva."32

Mindszenty József páratlanul határozott kiállása azonban - az ismert politikai viszonyok miatt - pusztába kiáltott szó maradt.

30 SZPL, püspöki hivatal iratai, egyház-igazgatási iratok. 888/1947.

31 Csongrád Megyei Levéltár Makói Levéltára. Pitvaros nagyközség képviselő-testületi jegyzőkönyvei, V. 1. 7. köt. 8. kgy. 576/1948. ikt. sz.

32 Balogh M. i. m., 115. p.

138