1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Miklós Péter: Mindszenty József és a csehszlovák–magyar lakosságcsere

bánjon bennetek. Elég a gyűlölet már! A szabadságjogok semmibevevésének, a gyengébbekkel való bánásmód kiáltó, vádoló és elrettentő példája ez, amely sorsát magában hordja. Bizonyos, hogy még nem érkezett el az új rend, amely biztosítja a félelemnélküli és nyomormentes életet. A cél inkább az, hogy felébredjen szívetekben az együttérzés és felebaráti szeretet az embertelenség áldozatai iránt, akik nemcsak testvéreitek, de hittestvéreitek is."15

Mindszenty József 1946. július 22-én fordult levélben Gyöngyösi János külügyminiszterhez.16 Fölhívta a politikus figyelmét az erőszakos reszlovakizáció- ra, valamint a csehszlovák hatóságok szabad nyelvhasználatot és szabad vallásgyakorlatot sértő intézkedéseire. Levelében javasolta, hogy a csehszlovák állam - a győztes szövetséges nagyhatalmak közbenjárására - engedje át magyarlakta területeit Magyarországnak, ezzel ugyanis egy csapásra megszabadulna a nem kívánt kisebbségtől. Mindszenty szerint: „így szűnik meg az igazságtalanság az egyik, és a szenvedés a másik oldalon, így lesz béke Közép-Európában."

Külügyminiszter Úr! 3 715/1946. sz.

Csehszlovákia a területén levő 750 ezer magyarból 200 ezret kiutasítással, vagyonelkobzással, internálással, fenyegetéssel arra kényszerített, hogy szlováknak vallják magukat. 400 ezret pedig hivatalos nyilatkozatok szerint kiűzni szándékozik.

A magyar püspöki kar júl. 21-ei értekezletéből mindkét embertelen tény ellen tiltakozik a művelt világ színe előtt és kéri, hogy az önkény tobzódása szűnjék meg azokkal szemben, akik őseikkel a 9. század óta lakják azokat a területeket, és mint emberek birtokosai az emberi jogoknak. Most pedig még a templomokban is tiltják magyar anyanyelvűk használatát.

Az, hogy 1938-ban örültek a Magyarországhoz való visszatérésnek, amellyel különben is 90%-ban magyar és összefüggő tömböt alkotnak, nem lehet ma bűnük. Melyik egyén és nép nem örül akkor, ha ősi hazája keblére visszatérhet?

Mivel Csehszlovákiának nem kell ez a tömb emberi jogokkal, területestől engedjék vissza a hatalmak Magyarországhoz. így szűnik meg az igazságtalanság az egyik, és a szenvedés a másik oldalon, így lesz béke Közép-Európában.

Hasonló értelemben síkra száll a magyar püspöki kar a régi Magyarország összes lakóinak emberi jogáért.

Fogadja Miniszter Úr őszinte tiszteletem nyilvánítását.

Esztergom, 1946. július 22.

A magyar katolikus püspöki kar nevében: Mindszenty József s. k. bíboros hercegprímás, esztergomi érsek

15 Mindszenty i. m., 78. p.

16 Szeged-csanádi Püspöki Levéltár (a továbbiakban: SZPL), Balogh István iratai, jelzet nélkül.

134