1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez
len, és újra megszakította a lakosságcsere lebonyolításáról szóló kétoldalú tárgyalásokat. A kialakult helyzetről Wagner 1947. január 11-én Tildy Zoltán köztársasági elnököt,50 január 12-én pedig Varga Bélát,51 a nemzetgyűlés elnökét részletesen informálta. Az adott helyzetben a magyar kormány kezében csupán a tárgyalások befagyasztásának, a nyugati politikai köröknél tett tiltakozások, illetve a közvélemény tudósításának eszközei voltak. Bár a csehszlovák kormány a magyar közvélemény és a nyugati hatalmak tiltakozására, valamint a jugoszláv kormány közvetítésére 1947. február 25-én leállította a csehszlovákiai magyarok deportálását, felújította viszont a reszlovakizációt, a Szlovák Telepítési Hivatal pedig rendeletet hozott a korábban Csehországba deportált és onnan hazaszökött magyarok visszatoloncolására. A lakosságcsere megvalósítása, illetve az egyezménynek a csehszlovák féllel betű szerint történő betartatása érdekében, még a kitelepítések megkezdése előtt Wagner külön statisztikai osztályt szervezett a kitelepítettek adatainak felvételére. A szervezet 1947. február 10-én kezdte meg működését a pozsonyi Megbízotti Hivatalban létesített gazdasági osztály statisztikai szakértőjének vezetésével. Az volt a feladata, hogy a kérdőlapokat kiossza, majd általuk begyűjtse az összes adatot a Magyarországra áttelepítendő csehszlovákiai magyarokról, amelyekre „egyrészt a még folyamatban lévő tárgyalások céljaira, másrészt az áttelepítés gyakorlati végrehajtása érdekében szükség van".52 A statisztikai űrlap, vagyis a nyilvántartólap az áttelepítés lebonyolítására létrehozott szervekkel Budapesten és Pozsonyban folytatott részletes egyeztető tárgyalások alapján készült. „Adatszolgáltatók az áttelepítésre kijelölt családfők, illetve önálló keresettel bíró egyének. A feltett kérdések az adatszolgáltató és családtagjai személyi adataira, ingatlanvagyonára és ennek felszerelésére, pénztartozásaira és követeléseire, különböző természetű károsodására, adósérelmeire, a nemzeti gondnokság körülményeire és végül a népbírósági eljárások adataira terjedtek ki."53 A magyar és csehszlovák statisztikai adatok között lényeges különbség adódott: a csehszlovák statisztikai kimutatásban kisebb létszámú áttelepülő szerepelt. Wagner azzal bízta meg a statisztikai osztály vezetőjét, hogy az eltérés okát a csehszlovák megbízottal közösen vizsgálják ki. Az összehasonlító vizsgálat 1947. november 17-én Pozsonyban kezdődött, és 1948-ban is folytatódott, „azonban nagy akadályokba ütközött. Csehszlovák részről az összeíróívekről készített kimutatások csak részben és hiányosan álltak rendelkezésre. Számos szóbeli és írásbeli felkérésre nem tudták közölni még 50 Kis Újság, 1947. január 14. 51 Magyar Nemzet, 1947. január 13. 52 Jelentés... i. m. 53 Uo. 53. p. 124
