1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez

szlovák-magyar kérdésről és a csehszlovákiai magyarok helyzetéről.11 Az előadáson jelen volt Tildy Zoltán pártelnök és Gyöngyösi János külügyminiszter is. A csehszlovákiai magyarokkal szemben alkalmazott csehszlovák eljárás nagy felháborodást váltott ki nemcsak Magyarországon, de néhány nyugati országban is. Egy Belgiumban megjelenő francia nyelvű hetilapban, a Le Patriote Illustrében megjelent írás szerzője egyenesen náci metódusok alkalmazásával vádolta a csehszlovák kormányt és hatóságokat.11 12 Bár a csehországi kényszermunkára rendőri, illetve katonai erővel, embertelen körülmények között, marhavagonokban elhurcolt és a deportálások elől Magyar- országra menekült magyarok ügye nagy felháborodást, szervezett nemzetközi tiltakozó akciókat váltott ki, a magyar kormánynak és diplomáciának mégsem sikerült megakadályozni a csehországi deportálásokat, illetve az üldöztetéseket. A Gyöngyösi János által vezetett magyar diplomácia számára 1945 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a Csehszlovákiának csak fél sikert hozott potsdami konferencia13 után a magyarság elleni intézkedések fokozásával, a csehországi deportálások és a belső telepítések kegyetlen eszközeivel Csehszlovákia a területén élő magyar kisebbséget teljesen fel akarja számolni, illetve hogy rá akarja kényszeríteni Magyarországra a magyarok egyoldalú áttelepítését.14 Tildy Zoltán miniszterelnök, hogy megállítsa a csehszlovákiai magyarok genocídiumát, arra utasította a magyar diplomáciát, hogy kezdeményezzen kétoldalú tárgyalásokat Csehszlovákiával.15 Ezek előkészítésében Wagner Ferencnek, mint szakértőnek óriási szerep jutott. Az első csehszlovák-magyar tárgyalásokra 1945. december 3. és 6. között került sor Prágában, amelyek hatására december 4-én a csehszlovák kormány leállította a magyarok deportálását. (Addigra mintegy tízezer magyar került Csehországba.) A csehszlovák fél a tárgyalások ideje alatt a lakosság- csere és az egyoldalú kitelepítés együttes alkalmazását preferálta.16

A kétoldalú tárgyalások eredményeként 1946. február 27-én Gyöngyösi János magyar külügyminiszter és Vladimír dementis csehszlovák külügyi államtitkár Budapesten aláírták a csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyez11 Kis Újság, 1945. július.

12 Le Patriote Illustré, 1947. január 9., 66-67. p. Le drame de la déportation des minoritás hongroises.

13 Az 1945. július 17. és augusztus 2. között zajló konferencia Csehszlovákia számára csak a németek egyoldalú kitelepítését hagyta jóvá. A magyarok egyoldalú kitelepítésének a Szovjetunió által is támogatott tervét az USA megvétózta.

14 Szarka László: A (cseh)szlovákiai magyar művelődés története. L, 45. p. In uő: A (cseh)szlovákiai magyar közösség nyolc évtizede 1918-1998. Történeti vázlat. Budapest, 1998, 42-48. p.

15 Izsák Lajos - PÖLÖSKEI Ferenc - ROMSICS Ignác - SZERENCSÉS Károly - URBÁN Aladár: Magyarország miniszterelnökei 1848-1990. Budapest, 1993,168. p.

16 Uo. 15. p.

116