1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)

„Vonatok Északnak És Délnek" - Fehér Csaba: Adalékok a dr. Wagner Ferenc által vezetett pozsonyi Magyar Meghatalmazotti Hivatal 1946 és 1948 közötti működéséhez

Wagner Ferenc4 előadását nem csupán a téma megválasztása, a meghívó szervezet és a hallgatóság között lévő csehszlovák politikusok teszik különlegessé, hanem az a tény is, hogy személyében egy olyan történész beszélt a csehszlovákiai magyarok 1945 és 1948 közötti történetéről, aki amellett, hogy korponai, tehát felvidéki születésű, 1945-től 1948-ig fontos diplomáciai posztot töltött be Magyarországon a csehszlovák-magyar kapcsolatok terén. Ebből következően tehát Wagner egy szakértő történész szemével, az események résztvevőjeként, az általa átéltek alapján vázolta fel Csehszlovákiának a magyar kisebbség teljes megsemmisítését célul kitűző nemzetiségpolitikáját.

Wagner Ferenc a háború befejezését követően, 1945-ben miniszteri tanácsosként a magyar külügyminisztériumba került, ahol a Béke-előkészítő Osztály általános szláv, de főleg csehszlovák szakértőjeként dolgozott.5 Ebben a minőségében, már az első hónapoktól részt vett a kassai kormány4 Dr. Wagner Ferenc (Korpona, 1911. február 28. - Maryland, USA, 1999. április 14.) Az elemi iskolát bátyjával és húgával Korponán végezte el. Korán árván maradtak: édesapja, Wagner Ferenc 1925-ben, édesanyja, Mikó Mária 1926-ban hunyt el. A szülők halála után Ferencet keresztapja, egyben bácsikája vette magához. Tanulmányait saját kérésére az anyaországban, az esztergomi tanítóképzőben folytatta. 1931-től a szegedi egyetem hallgatója. 1940-ben szintén Szegeden doktorált történelemből, irodalomtörténetből és filozófiából. 1938 szeptemberétől a Budapesti Tanítóképző Intézet tanára lett. 1939 és 1944 között vezetője volt a Léván nyaranta megrendezett Országos Szlovák Tanítói Továbbképző Tanfolyamnak. Az általa készített tervek alapján zajlott Magyarország valamennyi nemzetiségi tanárának továbbképzése. Az Országos Közoktatási Tanács megbízásából főmunkatársa annak a bizottságnak, amely a kisebbségi iskolák országos tantervét készítette. Már a második világháború alatt szláv szakértője lett a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, és alkalmanként a Miniszterelnöki Hivatalnak. A háború után a Külügyminisztériumban volt általános szláv és főként csehszlovák szakértő, a csehszlovák szekció vezetője, valamint a Béke-előkészítő Osztályon csehszlovák szakértő. 1946 augusztusától 1948 novemberéig a pozsonyi Megbízotti Hivatal vezetőjeként a kitelepítettek és meghurcoltak jogvédelmét látta el. A kommunista hatalom elől 1948. november elején feleségével, Irénnel, és nem egészen egyéves kislányával, Krisztinával az USA-ba emigrált. Wagner széles körű ismeretségre tett szert az akkori emigráció vezető politikusai és tudósai körében. Először rádióbemondóként működött Bridgeportban, Connecticutban, majd New Yorkban. 1953- tól 1981-ig a washingtoni Library of Congress munkatársa volt. Szakmai lapokban kétszáznál is több cikke jelent meg. Számos publikációja ismert, melyek közül a legjelentősebbek: A csehszlovák nacionalizmus történetírása (1938), A szlovák nacionalizmus első korszaka (1940), Cultural Revolution in East Europe (1955), A magyar történetírás új útjai (1956), Hungarians in Czechoslovakia (1959) és A magyar kisebbségek helyzete a szomszéd államokban (1975).

5 Wagner 1993. április 26-án kelt levele dr. Boross Zoltánnak Debrecenbe. Özv. Wagner Ferencné által rendelkezésre bocsátott dokumentum.

114