1948. „Vonatok Északnak és Délnek” A második világháborút követő szlovák–magyar lakosságcsere története és következményei - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 57. (Salgótarján, 2010)
Előzmények és következmények - Magdaléna Paríková: Etnokulturális és társadalmi folyamatok Európában a második világháborút követő migrációk tükrében. A csehszlovák–magyar lakosságcsere-egyezmény következményei
földműves-szövetkezetek így paradox módon integrálták a reemigráns csoportokat, belső szerkezetükben és külső kapcsolataikban egyaránt.8 A dél-szlovákiai falvakban letelepedő reemigránsok beilleszkedését és integrációját a család irányította. Kezdetben az új hazában a szűkebb családi kör volt az egyedüli biztos háttér, és az idősebbek gyakran túlságosan konzervatív módon intézték a család ügyeit. Ez a bezártság azonban fokozatosan feloldódott, és a betelepültek meg az őslakosság között megszaporodtak, intenzívebbé váltak a kapcsolatok. Ehhez elsősorban nem a földművesszövetkezetek közös termőföldjei kellettek, hanem leginkább azok a vegyes házasságok, amelyek rengeteg hamis sztereotípiát és kölcsönös ellenségeskedést szüntettek meg vagy hidaltak át. A vegyes házasságok létrejöttét könnyítette a szlovák betelepültek kétnyelvűsége, hiszen - a legidősebb generációt leszámítva - a magyar nyelvtudást magukkal hozták Magyarországról, ahol magyar iskolákba jártak. Ez a folyamat persze a maga útját járta, és időnként konfliktusokat is hozott, negatív hatásai viszont sosem öltöttek akkora mértéket, mint amilyet az adott közösségen kívüli megfigyelők tulajdonítottak neki. A dél-szlovákiai községekben készített etnológiai felmérések adatai rámutatnak, hogy a Magyarország és Csehszlovákia közötti lakosságcsere bonyolult etnokulturális és társadalmi folyamat volt.9 Figyelmünkre már csak azért is érdemes, mert a 20. század kilencvenes éveiig megjelent szlovákiai szakirodalom nem kellő mértékben foglalkozott vele és nem tényszerűen mutatta be. Ebből kifolyólag az etnológia nemcsak ennek a politikailag motivált migrációnak - lakosságcserének - a következményeit tárhatja fel, hanem az érintettek „személyes tanúvallomásait" elemezve megvilágíthatja az új, komplikált élethelyzetbe kerülő, mozgásban lévő társadalmi csoportok adaptációs és integrációs problémáinak összetettségét is. 8 Uo. 9 Az 1991-1994 között megvalósított etnológiai felmérések Komárno járásban: Nes- vady, Sväty Peter, Pribeta, Imel', Hurbanovo-Bohatá. Nővé Zámky járásban: Bese- ftov, Dvory nad Zitavou. 110
