Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
149 könnyíti. A növendékek osztályokba való beosztása után felolvasom az iskolai rendszabályt, törvényt, melynek megtartására szigorúan felügyelni minden osztályban egy jelesebb tanuló tartozik - osztályfőnök cím alatt. Ezen osztályfőnökök választásánál mindenesetre előnyben részesülnek azok, kik magyarul már tudnak. Az osztályfőnök azonban állását könnyen elveszítheti, ha t. i. osztályában valaki a magyar nyelvben nálánál előbbre haladt. Az I-ső és Il-ik osztályban az írvaolvasást egész iskolai éven át délelőtt magyar, délután tót nyelven adom elő. Ezenkívül alkalmi imákat s erkölcsi mondatokat emlékeltetek, különösen ügyelve a tiszta magyar kiejtésre. S miután - a mint megjegyzém - a tót igen nehezen tudja tisztán kimondani azon szavakat, melyekben éles magánhangzó van, éppen azért mindjárt az első osztállyal oly szavak kimondatásával gyakran foglalkozom. A tót például a világért sem mondja hogy ökör, hanem „eker", nem göndör, hanem „gender", nem alma, hanem széthúzva a száját „álmá" stb. Tehát ilyetén szavakat gyakran utánam mondatok egyenként és karban növendékeimmel. És ez mondhatom, hogy eleinte igen fárasztóan nehéz munka. Mert uraim! A tót gyermeknek nem elég csak hallani a tiszta magyar kiejtést, hogy azt tisztán után mondhassa, hanem a szókimondásnál a tanító ajkmozgását is ugyancsak meg kell szemlélnie. Mert áll az, hogy a tót szájnak egészen más járása van. Úgyszólván idomítani kell a tót gyermek ajkát a magyar szó kimondásához. A többi nagyobb osztállyal a tanév első felében, minden tantárgyat magyar nyelven kérdés és feleletekben kidolgozva szorul szóra tanultatom, s a betanultakat szabadon tót nyelvre fordíttatom. Ezen módon az első félévben elegendő magyar szóbőséget szereznek növendékeim arra, hogy a második félévben megfordítva, t. i. minden tantárgyat tót nyelven tanulva be szorul szóra, azt magyarra fordítani képesek legyenek. Játék közben növendékeimnek csak magyarul szabad beszélniük, s ki ezen iskolai törvény ellen vét, a játékból kizáratik. Nehéz, fárasztó munka ez uraim, de nem eredménytelen. Már pedig csak az eredménytelen munka lehet iga. Eredményben az ember saját énjének, - a mint ilyen igát nem szülhet. Igaz, hogy a régi rómaiak isteni ódiumra kárhoztatták a nevelői, illetőleg a tanítói szakmát, midőn azt mondák: Quem dii odere, eum paedagogum fece- re"1. - Úgy kelle, mert neveltek barbárokat. A jelen kor ezzel ellenkezőleg a tanítói szakmát dicsfénybe állítja, első helyre szánja persze csak a halmaz teendőkben, még ellenben a bőség szarujából ezen szakmának mentül keveseb1 Quem dii odere, eum paedagogum fecere = akit az istenek gyűlölnek, tanítóvá teszik
