Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)

Dokumentumok

83 mintegy tartalékát képező pénztárba, nem pedig a folyó kiadások fedezeté­ül szolgáló javadalmazási pénztárba helyeztessenek. A segedelmezési magtár még 1868 évben elvileg beszüntetve lévén, a ter­mészetben való kezelés időközi míveletekkel tényleg beállíttatott, s az jelen­ben teljesen pénzértékre fordítva, megyei pénztárnok által kezeltetik. A magtárak, amennyiben lehető volt, eladattak, azok értéke, ugyanezen pénz­tár tőkéjének nevelésére elhelyeztetett, s a magtári biztosok megszüntetése iránt az előintézkedések megtétettek. Ezen pénztárat illető tőkék múltban a takarékpénztárban 5 % mellett vol­tak elhelyezve, időközben a takarékpénztártól 6 % hozatván követelésbe, az ez idő szerint ekképpen tétetett gyümölcsözővé, egyébiránt jelenben Balassa­gyarmaton másik hasonló alapra fektetett „első nógrádi földhitel, ipar s keres­kedelmi hitelintézet" név alatt alakult takarékpénztár keletkezvén, a megyei közönség engedelmével a közpénzek elhelyezése mellett ezen intézet szolgá­latát is, a körülményekhez képest, belátásom szerint igénybe fogom venni. Többiben az összes megyei pénztárak legutóbbi havi látogatási jegyző­könyvet 5/. alatt mellékelni szerencsém vagyon, melyből annak ez idő sze­rinti állapota kiviláglik. Ezeket véltem mint fontosabbakat kiemelve, a megye állapota előtünteté- se tekintetéből a tisztelt bizottmány türelmes meghallgatása alá terjeszteni, azonban az eddig hatezer számra terjedő elnöki intézkedések között, bizo­nyára meg számos, fontos tárgyak foglaltatnak. Nagy örömre fogna szolgál­ni, ha a tisztelt megyei bizottmány a megyerendezés II k. betű alatt megálla­pított szabályrendeletet alkalmazásba véve, három tagból álló választmányt megbízni, az alispáni igtató s kiadókönyveket megtekintetni, s ekképp em­beri gyarlóságból, vagy tehetség hiányból netalán elkövetett tévedéseimet kikeresve és helyre igazítva azokat a kellő nyomba terelni méltóztatnék. Mert hivataloskodásom minden jutalma abban pontosúl, ha közakarat iránti hódolatból, személyes áldozattal elvállalt hivatalomat azon megnyugtató tudattal kezelhetem, hogy a kötelesség érzetből származó, kitelhető szorga­lom, önzetlenség és emberi tekintetektől mért igazságszeretet követése mel­lett, a megyei közönség részéről azon indokolt sejtelemre feljogosíttatom, miszerint csekély tehetségeim a közérdekben haszonnal értékesíttetnek, mely sejtelem hiányában egy perczig sem tudnék habozni teljesíteni azt, mit tenni az önzetlen polgári kötelesség parancsol. Kelt Balassagyarmaton 1872. évi november 11-én Veres Pál s.k. Alispán. Ezen egyhangúlag közhelyesléssel fogadott jelentés tudomásul vétetvén, és a megye folyó évi szükségleteinek fedezésére abban kért azon felhatalma­zás, hogy a házi pénztárban ez év folytán még előállható hiány a magán-

Next

/
Thumbnails
Contents