Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
39 Alólírott meg is jelent a kitűzött napon s helyen kétszer is, de - fájdalom - minden eredmény nélkül, mert az ülések vagy meg nem tartattak, vagy ha igen - akkor - midőn távol voltam, s ekkor vitatatván meg ezen ügy, hasznos és népszerű ajánlatom egy némelly urak magány haszna s érdeke miatt, tökéletesen hajótörést szenvedett, s megmaradt a „maradjunk a réginél". Azon meggyőződésben, hogy a Tekintetes Megyei Választmány, a közjó érdekében minden czélszerű átalakításokat, nem csak jogi s kór- mányzói, de anyagi szempontból is, Megyénk s az ipar érdekében előmozdítani igyekszik, bátorkodom újólag előterjeszteni jó szándékú javaslatomat: hogy a Megyeház és börtön épületeknek fávali fűtésüket kőszénnek fűtésre való átváltoztatását elrendelni méltóztassék. Ezen javaslatom indoklására a következő érveket hozom fel: 1., A Nógrád Megyei összes erdei capitalisból /Tőkéből:/ 10,000 öl hasáb és durung1 fa emésztetik fel, miből okvetlen következik, hogy rövid idő múlva, nem csak hogy kevés fa lesz, hanem az olly mesés árra emelkedik, hogy a kevésbé vagyonos osztály részére megszerezhetetlen leend, de még ha termékekkel megáldott Megyénkben az iparvállalatok gyarapodandnak, vagy ha Megyénk vasutakkal hálóztatnék be, minden esetben igen sok épületfa szükségeltetnék s kétszeres gondot adna a fának mesés drágasága. 2., Támogatta tik ezen indítvány Tekintetes Megyei Választmány a Megyében létező kőszén ipar által is, melly bizonyosan helyi viszonyainknál fogva, a mostani körülmények közt, hazai iparainkkal szemben hivatva van az első helyet elfoglalni, azonban jelenleg kellendőség hiánya miatt, magát fent nem tarthatja. - A Megyének terjedelmes kőszén kincse, mennél több bányában nyittatik, annál több fát emészt fel, mert kőszénbányát elegendő épületfa nélkül képzelni sem lehet. 4. kép. Mescha András nagykürtösi bányatulajdonos 1 Durung azaz dorong