Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
394 Ennek ellenében a kereskedők egyesülete által beadott kérelemben alaptalan azon felhozott kitétel, hogy a kereskedők a Rákóczy fejedelem úton, hol az élelmi piacz éveken át volt elhelyezve, jogokat szerzettek volna maguknak s ezen piacznak más helyre leendő áthelyezésével a kereskedők régi jogaikban csorbítva lennének. A közönségnek a szükséges mindennapi élelemmeli ellátásából, illetőleg a napi élelmi piacznak egyik vagy másik útczába leendő elhelyezéséből egy kereskedő sem szerezhet magának jogokat, mert legfeljebb abban az esetben lehetne jogszerzésről, illetve jogfosztásról szó, hogyha az érdekelt kereskedők üzletkörébe tartozó áruczikkek sátorszerű elárusítását gyakorolták volna és azoknak elárusításától vonattak volna el; már pedig ez az eset nem forog fenn, - mert a napi piacz élelmi czikkei az üzletek áruczikkei- től eltérő, vagyis élelmi fogyasztási czikkek és termények, - továbbá mert a piacz-kérdés megoldása nem csupán a kereskedők egy részének képezheti magánérdekét, hanem a 12 ezret számláló nagyközség lakosságának közös érdekét kell, hogy képezze azon intézkedés, hogy úgy a közbiztonság, mint a közegészség, valamint a köztisztasággal kapcsolatos intézkedések könnyebben végrehajthassanak és a lakosságnak a mindennapi élelem beszerzése lehetővé tétessék. Éppen ez okból a Vasúti, az Otthon- és Tisztviselői telepen lakók érdekéből a laktanya kertje a Scitovszky-út között elterülő üres telek is élelmiszer elárusító piacznak kijelölendő. Ezek előterjesztése után elnöklő főbíró a vitát megnyitja. Klein Adolf a képviselőtestülethez intézett s több kereskedő által aláírt kérelmet nyújt át az elnöklő főbíróhoz, mely kérvényt aláírók a „Balassagyarmati Kereskedők Egyesülete" által beterjesztett kérvényt magukévá teszik s kérik a képviselőtestületet, hogy a piacz a Rákóczi-fejedelem útra helyeztessék vissza. Felszólaló a kérelemben előadottak teljesítése mellett szólal fel s az élelmi piacznak a Rákóczi-fejedelem útra leendő áthelyezését indítványozza. Ezen kérelem támogatása mellett szólalnak fel Vértes Arnold és Kondor Ármin képviselőtestületi tagok, míg a piacznak a jelenlegi helyen, vagyis az Óváros-téren leendő meghagyása mellett Baintner Ottó és dr. Sztranyavsz- ky Sándor képviselőtestületi tagok foglalnak állást. Aninger László1 indítványozza, hogy a napi piacz a Rákóczy-fejedelem útnak a vármegyeháza előtti széles területére helyeztessék el, ahol az elárusítók helyei jobban kijelölhetők lennének, a vásárló közönség sem lenne kitéve annyira a tolongásoknak s így a kereskedők által felhozott panaszok megszűnnének. 1 Aninger László (1854-1939) kereskedő, virilista, ügyvéd, a Brüder Aninger vaskereskedés társtulajdonosa. Pénzzel támogatta a kórház és a Nemzeti iskola felépítését, az 1904-ben épített családi villa mai napig meghatározó épülete a városnak. Volt a Takarékpénztár aligazgatója, majd igazgatója.
