Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
373 122. Balassagyarmat, 1911. szeptember 17. Újságcikk a magyarországi földbirtokszerkezet aránytalanságairól A magyar föld legyen a magyaroké. Közönséges az a panasz, hogy Magyar- országon a földbirtokmegoszlás egészségtelen, mert aránylag kevés föld van a nép kezében, de túl sok a nagybirtok. Egyes vidékekre nézve helyt áll ez az állítás, ám az egész országot tekintve nem olyan rossz a helyzet, mint a hogyan azt kiszínezni szokták. Mert igaz ugyan, hogy az 1895-iki statisztikai felvétel szerint a 100 holdon aluli birtokokra mindössze 19 millió katasztrális hold esik, 100 holdon felüli birtokokra pedig 17 millió katasztrális hold, eszerint a kisgazdák az összes területnek alig több mint felét bírják. Ezután a szám után nagyon rossz benyomást nyerünk a birtokmegoszlásról. Tekintetbe kell vennünk azonban, hogy úgyszólván az összes erdőség és a nem termő területek nagy része a nagybirtokokhoz számít. Eía ezeket a mezőgazdaságilag használhatatlan területeket levonjuk, azt látjuk, hogy a 100 holdon aluli kisgazdák kezén van 18 millió katasztrális hold 100 holdon felüli gazdák kezén van 11 millió katasztrális hold mezőgazdaságilag használható terület. Ez a két szám már valamivel jobb képet ád a helyzetről. Azonban a mezőgazdasági szempontból legértékesebb terület a szántóföld. Az összes területből 1895-ben 20 millió hold volt a szántó és ez így oszlott meg: A 100 holdon aluli birtokosokra esett 13 millió hold, a 100 holdon felüli birtokosokra esett 7 millió hold. Az utolsó 15 év alatt legalább másfélmillió hold jutott a kisgazdák kezébe is, így ma a szántóföldnek legalább háromnegyede kisgazdáké és csak egynegyede jut a 100 holdon felüli birtokosoknak. Országos átlagban tehát a szántóföld megoszlása nem hogy rossz volna, de a kisüzemnek kedvez. A birtokmegoszlás aránya azonban megyéről-megyére váltakozik. így például az összes mezőgazdasági területből esik a nagybirtokra Árvában 1 %, Máramarosban 4 %, Nagyküküllőben 1 %, Szebenben semmi, Csíkban 2 %, Udvarhelyben 2 %, Fejérben 53 %, Somogybán 44 %, Szabolcsban 39 % és így tovább. Egyik vidéken az a baj, hogy túlon-túl sok a törpebirtok és a szétforgácsolt területeken nem fejlődhetik ki erős gazdatársadalom és hátramarad a mezőgazdasági termelés. Más helyen a nagy kötött birtokok útját állják a nép terjeszkedéseinek. Általában nagy baj az, hogy a független középbirtokosság tönkrement s vezető szerepe sok helyt még máig is betöltetlen.
