Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
347 örök emlékezetül az írónak adományozza. Ezen művészi kivitelű emléktárgy megrendelésével és közelebbi meghatározásával a »Mikszáth jubileumi bizottság« által folyó évi október hó 9-én kiküldött szűkebb bizottsága megbízatván. Kelt mint fent. Kiadta: dr. Fáy Albert s. k., vármegyei főjegyző. Nógrádvármegye ezzel méltóképpen lerótta háláját és elismerését a nagy író iránt. Még csupán az van hátra, hogy Balassagyarmat városa egy utcát nevezzen el róla, mint ezt már az ország több városa megtette. Kürtabony (nemsokára Mikszáthfalva) községre pedig az a nemes feladat várakozik, hogy Mikszáth szülőházát, méltó ünnepség keretében emléktáblával jelölje meg, még az író életében, mint ahogy az élő Benczúr Gyula szülőházát is megjelölték a napokban Nyíregyházán. Nógrádi Hírlap, 1909. 44. szám 109. Balassagyarmat, 1909. december 12. Újságcikk Balassagyarmat fejlődéséről Nagyobb szabású tervezetekről vettünk értesülést, amelyet városunk intézői újabban megvalósítani igyekeznek. Ezek közül első helyen említjük a közvágóhidat és az azzal kapcsolatos jéggyárat. Nem tudjuk eléggé méltányolni ezen elhatározását városunk vezetőinek, mert bizony a mostani vágóhíd a kívánalmaknak sehogy sem felel meg. Mily könnyebbség lesz a közönségre, a mészárosokra és hentesekre, ha egy modern közvágóhídon minden kényelem mellett vághatják le a marhákat és sertéseket, ha ott, különösen nyáron a hűtő kamarákban eltarthatják a fogyasztásra azonnal nem kerülő húst. Nagy előny lesz a közönségre is, ha néhány fillér ellenében a nyáron tiszta és bacillusmentes jeget kap és nincs kiszolgáltatva egyes jégkereskedőnek, hogy attól méregdrágán szennyes jeget vegyen. A másik tervezet a pénzügyigazgatóság részére átengedendő terület ügye. Itt kétféle tervezetet hallunk említeni, az egyik a nemzeti iskola telkének a kincstár által leendő megvétele, a másik pedig a Scitovszky-utca mellett a honvédlaktanya mögött lévő teleknek ingyen leendő átengedése. Ezen két terv között határozottan a Scitovszky-utcai teleknek átengedését tartjuk a helyesebbnek, mert városunk kizárólag a vasúti állomás felé terjeszkedhetik csak és kizártnak tartjuk, hogy az államkincstár első sorban 90-100 ezer koronát adjon ki egy teleknek megvételére s olyan palotát építsen, melynek homlokzata aránylag oly rövid és ennek folytán a hivatalos helyiségek nagy részét udvarra helyezze, akkor a midőn a Scitovszky-utcai telken három útcára épít-
