Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
314 Nem vagyunk Oroszországban ahol a hatóság emberei lázítják a népet, ahol a hatósági közegek senkinek sem felelősek, mert felsőbb parancsra cselekszenek. Van Magyarországban igazság. Mindenesetre hanyagság volt hatóságunk részéről, hogy a kellő óvintézkedéseket meg nem tették, holott a tüntetésről tudomást bírtak, hisz a rendőrkapitány a délutáni órákban kiadta a rendeletet, hogy a korcsmák és üzletek zárva legyenek, miért nem gondoskodtak idején, hogy a választás napján itt katonaság vagy legalább elég csendőri fedezet legyen, kezdetben az egész tüntetést csírájában el lehetett volna fojtani, kellő óvintézkedések mellett nem fajult volna el annyira. Itt az ideje, hogy városunk polgárai vállvetve összetartsanak és törekedjenek oda, hogy állandó katonaság legyen Tarjánban. Meg vagyunk győződve, hogy Szilárdy Ödön, ki annyit küzdött a város fejlődéséért, minden befolyásával minket a dologban támogatni fog. Látjuk azt, mily égető szükségünk van a katonaságra, hasonló körülmények közt mint a mostaniak, életünk vagyonunk biztonságban nincs. Ki gondoskodik majd arról, hogy a károsultak kárpótlást kapjanak, ki adja vissza azoknak existentiáját, kik a nép ádáz dühe által koldusbotra jutottak? Szerencse a szerencsétlenségben az, hogy a tüntetés ember áldozatot nem követelt. A tüntetés lefolyásáról lapunk más helyén referálunk, itt még csak annyit, hogy elvárjuk a hatóság részéről azt, hogy a tüntetés értelmi szerzőit, mert hogy olyanok voltak, kitetszik a rombolás és pusztítás terv- szerűségéről, kikutatja és példásan megbünteti. Ne legyen igaz minálunk ama közmondás: A kis tolvajokat felakasztják, a nagyokat futni hagyják. T. Salgótarjáni Lapok 1905. 4. szám 98. Balassagyarmat, 1905. október 15. A megyei újság beszámolója a Szécsényben megtartott Rákóczi ünnepélyről A «Rákóczi-emlékünnepély rendező bizottság» folyó évi október 3-án tartotta utolsó ülését. Nagy Mihály alispán, mint elnök részletesen számolt be a bizottság működésének eredményéről s örömmel hangsúlyozta, hogy az ünnepély rendezése úgy az ország minden részéből összesereglett vendégeinknek, mint vármegyénk közönségének teljes megelégedésével találkozott.
