Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
286 a haladás útját egyengetnie, a merre még nyom se vitt; mindez nem riasztotta vissza, nyomot törve, minden nehézséget leküzdve haladt előre, és rövid idő alatt diadalra juttatta lobogóját ismert jelszavával: «adjunk alapos kiképzést a magyar úri leányoknak.» Ország-világ elismerésével találkozott, ennek az ideális gondolkozású fennkölt szellemű, páratlan buzgalmú úri nőnek, egyik írónk szállóigéjeként a «mintaasszonynak» magasztos, sikereiben gazdag múltja. Vármegyénk közönsége is, midőn a vármegyei tanító-testület ismert kérelmét előterjesztette, örömmel ragadta meg az alkalmat, hogy kegyeletes fénnyel járuljon hozzá, a vármegye szülöttje és egyik büszkesége emlékezetére művészi kivitelű emléktáblát helyez el a vanyarczi ágostai evangélikus templomban. íme az emléktábla. (Az emléktábláról lehull a lepel.) Most pedig midőn köszönetemet fejezném ki az egyháznak, hogy oly készséggel volt szíves, emléktáblánknak egy igazán méltó helyet biztosítani, tisztelettel kérem az egyházképviseletét, fogadják vármegyénk egyik halhatatlanjának, egyházuk egyik legbuzgóbb hívének emléktábláját örök gondozásukba; őrködjenek reá éberen és kegyelettel, épp úgy, mint mi szeretettel ápoljuk emlékét mindörökké. Dessewffy Dezső, a vanyarczi egyház felügyelője a vármegye figyelmét megköszönve, ünnepélyes ígéretet tett, hogy az emléktáblát gondozás alá veszi. Nógrádi Lapok és Hon ti Híradó 1902. 40. szám 4L kép. A vanyarci templomban lévő emléktábla
