Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
240 hol jelen volt Koburg Fülöp herczeg és neje és számos főúri család, kik nagy elismeréssel szóltak Rácz Rudi játékáról. A nyarakat a parádi és koritnyiczai fürdőkben töltötte eddig Rácz Rudi, a régi zamatos, magyaros játékáért mindenütt a vidék legjobb czigányának tartják. Az ezredéves kiállításon, Ős-Budavárában gyönyörködhetett a közönség Rácz Pali tanítójának hamisítatlan magyar nótáiban. Rácz Rudiné Rácz Rudiné prímhegedűs, a második Czinka Panna, a híres Sági Balogh Jancsi, egykori prímás, Mária nevű leánya 1853-ban született Selmeczbányán. Rendkívüli zenei tehetsége feltűnt édes apjának is, ki azután Lieber Károly akadémikussal taníttatta, ki SzentAntalon udvari zenésze volt a Koburg her- czegi családnak. A kis Mária folyton a szentantali kastélyban tartózkodott, ki egykorú Ferdinanddal, a mostani bolgár fejedelemmel, és jól emlékszik, hogy együtt játszottak a szentantali kastély udvarán. így jutott fülébe József kir. herczegnek, hogy a feltűnő szépségű czigányleány kitűnő prímhegedűs, kinek játékát azután a Koburgok birtokán igen gyakran hallgatta s a leány atyjával a czigány szótár miatt folytonos összeköttetésben volt. 1886-ban, midőn a csorbái tónál nyaralt József kir. főherczeg családjával, Rácz Rudiék ott muzsikáltak és a hallgatók között föltűnt neki egy csinos czigány asszony. A czigányok fejedelmi pártfogója odament Rácznéhoz és ezt kérdezte tőle:- Nem apád-e neked Sági Balogh Jancsi?- Igenis, Fenség, én vagyok a hetedik leánya. A kir. herczeg erre azt kérdezte:- Hát tudsz-e úgy muzsikálni, mint édesapád? Ráczné férjétől átvette a hegedűt, leveté kabátját és puszta kezekkel a banda élére állott. E jelenetre óriási közönség vergődött össze a csorbái tónál akkor, s Rácz Rudinét lefényképezték a kir. főherczegi családdal együtt. Ráczné gazdag ajándékot kapott s e jelenet olajfestményben is megörökíttetett. A képek egyike Alcsuthon van, a másik pedig Rácznénál. Rácz Rudiné e kitüntetésén felbuzdulva hálából Klotild-csárdást és egy czigánynótát csinált. A rendkívüli tehetségű czigányasszony nemcsak kitűnő czigány és magyar verseket készít, hanem jeles zeneszerző is, ki az idei losonczi zsidóbálra egy pompás gyorspolkát szerzett. Rácz Rudiné néha Losonczon is fellép közkívánatra, hol férje bandáját olyankor nagy tűzzel vezeti. Kívánatos volna, ha a félévig itt tartózkodó jeles czigányzenésznő az ezredéves kiállítás alkalmából itt Budapesten is bemutatná ritka zenei képzettségét.
