Mikszáth kora. Dokumentumok Nógrád megye 1867–1914 közötti történetéhez - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád megyei levéltárból 56. (Balassagyarmat, 2010)
Dokumentumok
222 vés számú magyar királyi állami vasúti munkásokat, azért mert magyarok. Az ország középpontján Ős Budától a Prímások székvárosáig egy vonalban elterülő vidék német és szláv községeit a nagy vagyoni és egyéb eszközökkel rendelkező római catholicus hierarchia meg nem magyarosította, habár a hajlam az említett községek lakosságában a magyarosodásra meg lett volna. Ugyanitt, valamint az ország fővárosában részint a magyar iskola egylet, részint a magyar állam és a magyar állam fővárosa által létesített iskolák és kisdedóvodákra hagyta jövőbeni örökségként a római catholicus hierarchia a jelzett vidék és az állam fővárosa népességének teljes (szellemben és nyelvbeni) megmagyarosítását. Sajnálattal kell megemlítenem, miszerint én évek hosszú sora óta e vármegyében, melyet Nagyságos alispán úr ez idő szerint kormányoz, nem ismerek magyar állami közigazgatást, hanem csupán római catholicus egyházi birodalmi közigazgatást. Mint magyar hazafi óhajtom, hogy ez az állapot megváltozzék. Éppen ezért, miután nagy sajnálattal vettem Nagyságos alispán úr becses névaláírásával megjelent azon közigazgatási rendeletet, mely szerint a heren- csényi római catholicus iskola kibővítése elrendeltetett, tisztelettel alólirott e rendelettel szemben különvéleménnyel élni bátorkodom. E rendelet folytatása azon törvénytelenségek lánczolatának, melyek a herencsényi iskolaügyben napvilágot láttak. E törvénytelenségek első kiindulása az 1885. június 3-i 97. számú közgyűlési határozatra, (mely határozat a herencsényi protestáns és zsidó nagyadófizetők által fellebbezéssel támadtatott meg) következő 1896 évi május 9én kelt 25157/VI. 13 számú belügyminiszteri rendelet, amely 1885 júl. 25én 1324. számú alispáni felterjesztés után hozatott s 1886. évi május 18én 6219. számú alispáni végzéssel küldetett le Herencsénybe. Ez hivatalt 1896. évi május 9én kelt 25157/VI. 13. számú belügyminiszteri rendelettel köteleztettek a római catholicus és zsidó herencsényi nagyadófizetők a római catholicus iskola és melléképületeinek építési és fenntartási költségeinek viseletére. E rendelet bizonyára mélyen sérti a felekezeti szabadságot, mert a herencsényi protestáns és zsidó nagybirtokosok nem tagjai a római catholicus egyháznak s nem hívei a hierarchiának. Úgy vagyok meggyőződve, hogy alkotmányos ország nem törvénytelen rendeletekkel, hanem törvényen alapuló intézkedésekkel kormányozható. Ez elv figyelembe veendő különösen most, mikor a vallások egyenlőségéről szeretnek beszélni, mikor a zsidók is recipiáltattak;1 mikor szó sincs róla, hogy az 1848. XX. törvényczikk előtti állapot visszaállítására valaki gondolna. 1 Recipiál = befogad, bevesz