Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

és munkaszolgáltatás, amit az urbáriumokban is szabályoztak, bár szintén nem egységes szempontok szerint. A belőlük származó uradalmi bevételek miatt, eltérő részletességgel minden lényeges tudnivalót leírtak róluk. Minden esetben rögzítették a települések határait, beszámoltak az esetleges határvitákról. Olykor érdekes leírást olvashatunk a település gazdaságföldrajzi adottságaira vonatkozóan is. Végül pedig a birtokról elment jobbágyok felől tudakozódtak. A Koháry-birtokokon belüli migráció esetében kimutatható, hogy nem egységesen jártak el, hiszen a költözés, szökés tényét nem mindig rögzítették következetesen a kibocsátó településnél. A Szécsényben letelepedő Ludányi Tamás szakáli származású volt, a szakáli szökevény jobbágyok között szerepel is a neve azzal a megjegyzéssel, hogy Szécsényben az uradalom hajdúja lett. A Szakálból Gyöngyöspatára költözött Palik János nevét viszont nem találjuk a szakáli szökevények között.

1 Külön kell megemlékeznünk az 1718-ban készült összeírásról (V.), amelynek szöveges része meglehetősen szűkszavú volt kivéve akkor, amikor Koháry Farkas fiainak birtokrészét különböztették meg Koháry II. Istvánétól. A két füleki birtokrész közötti határ leírása a korábbiakhoz képest részletesebbé vált, a családtagok közötti vitát próbálták talán elkerülni. Igaz ugyan, hogy az 1716. évi összeírás az országbíró jószágának határait is pontosította, Füleken például „Az úrfiak rétjétől nagy fekete kövek vannak határul rakva, akik megkülönböztetik egyikét a másikától."

2 A földesúri bevételek felsorolására alig tértek ki, viszont gyakorta utaltak vissza az adott település Koháry II. Istvánhoz tartozó részének úrbéri szabályozására, amelyet Koháry Farkas fiainak felén is többé-kevésbé érvényesnek tartottak. A puszták összeírása némileg hasonlított a lakott területekéhez. Ismertették, hogy a pusztának voltak-e más birtokosai, mekkora volt a Koháryak, illetve az egyes családtagok része. Beszámoltak arról, hogy volt-e szántóföld, esetleg rét a pusztán, kik művelték azt, s mennyi bevétele származott ebből a földesúrnak. A puszták többségét azonban inkább legeltetésre szokták átengedni, a makkos erdőket pedig sertések hizlalására, az utánuk járó bevételekről, úgymint bérleti díjról, dézsmáról ugyancsak említést tettek. Forráskritikai megjegyzések A Koháry család Nógrád, illetve Heves vármegyei birtokainak vizsgálata során figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a karancs(sági) uradalomról, részben a zsélyi uradalomról - amint korábban jeleztük - nem maradt fenn urbárium. Az 1716. évi urbáriumok is elsősorban Koháry II. István birtokrészeire vonatkoznak. 11.1. Szécsény, mezőváros; I. 20. Szakái, falu; III. 5. Pata, mezőváros 2 IV. 1. Fülek, mezőváros 19