Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

ben Bajthay István intézte a Pest, Heves és Nógrád vármegyei birtokok ügyeit. 1 Bajthay 1713-ban már táblabíró volt, 1749-ben pedig Pest vármegye alispánja lett, más irányú elfoglaltságai talán az uradalmi ügyintézéstől elszólíthatták. 2 Gömrey János kimutathatóan 1716-tól intézte a szécsényi uradalom ügyeit. Szűcs András készítette a Koháry család osztott és osztatlan javairól készült számadásokat 1720-tól egészen 1725-ben bekövetkezett haláláig. Ezt követően a füleki és sági uradalmak ügyintézését Trajtler István vette át, miközben Pong­rácz László lett a divényi uradalomhoz tartozó zsélyi jószág tiszttartója. 3 Az általunk közölt iratokból nem derül ki, hogy kit bíztak meg az urbáriu­mok elkészítésével, de a Nagy Iván által 1858-ban publikált balassagyarmati ur­bárium szövegvariánsa elején feltüntették, hogy Koháry II. István zsélyi uradal­máról Gömrey János készítette el az összeírást. 4 Gömrey, a „méltóságos úr tiszte" 1716-ban Szécsényben élt a „templom előtt való utcában". 5 Jó okkal feltételezhet­jük tehát, hogy a zsélyi birtokon kívül legalább a szécsényi uradalom összeírá­sáért is ő felelt. Valószínű azonban, hogy Gömreyre hárulhatott az 1716. évi úr­béri összeírás elkészítése, s talán a 2 évvel későbbié is. Az urbáriumoknak általában csak az évszámát ismerhetjük meg a forrásból. Nagy Iván forrásközlése alapján tudjuk, hogy Balassagyarmat urbáriumát 1716. január 5-én jegyezték le. 6 Kivételes jelenségnek számít, hogy a gyöngyösi ura­dalomhoz tartozó települések nagyobb részénél feltüntették a pontos dátumot. 1716. február 17-én Gyöngyös urbáriuma készült el, február 18-án Adácsé, 19-én Horté, 20-án Gyöngyöspatáé, 21-én Gyöngyöstarjáné, 28-án pedig Keszegé. Egy-egy település urbáriumával tehát egy nap alatt végezhettek, vagyis nem vett igénybe sok időt az elkészítése. Az összeíró az adott településen élők közül vett maga mellé néhány embert, akik az egész falu, mezőváros nevében nyilatkoztak. Nem minden település esetében derül ki, hogy kik voltak ők, mégis tehetünk néhány rájuk vonatkozó megjegyzést. Az említett személyek közül többnek a neve nem szerepel az úr­béri összeírásban, tehát nem tudhatunk meg róluk többet, de akikről feljegyzés készült, azokról elmondható, hogy az adott helységben igen régóta éltek, ezért jó helyismerettel rendelkezhettek. Lehettek akár az adott település betelepítésé­vel megbízott személyek leszármazottai is, általában azonban idősebb, vagyo­nosabb emberek voltak, akiket közmegbecsülés övezhetett. 1 Státny Okresny Archív v Banskej Bystrici, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Ústredná správa majetkov rodov Koháry - Coburg, 1. doboz, Bajthay István levelei Koháry II Ist­vánhoz, 1711. 2 Nagy, 1857. 92. 3 „Provisoris Bonorum Ziliensium ad Dominium Divin pertinentium" (NML Mikrofilmtár BB. 1156. tek., A Koháry család uradalmainak számadásai, 1720-1731), „zséli Ispánság járásá­nak"(NlE, 2004.). 4 NIE, 2004. Nagy Iván: Balassagyarmat története 5 Lásd: I. 1. Szécsény, mezőváros 6 NIE, 2004. Nagy Iván: Balassagyarmat története 12

Next

/
Thumbnails
Contents