Szirácsik Éva: A Koháry család Nógrád és Heves vármegyei birtokainak urbáriumai 1716, 1718 - Adatok és források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 48. (Salgótarján, 2007)

Bevezetés

burg Ferdinánd Györgyhöz. Koháry Ferenc halála után az 1827-ben honfiúsított Coburg Józsiás beiktatása 1830-1832 folyamán zajlott le.

1 Az uradalomhoz ekkor Fülek, Nagydaróc, Perse, Galsa, Litke, Karancsapátfalva, Balogfalva, Guszona, Sávoly, Csákányháza, Fülekkovácsi, Bolgárom, Ipolynyitra, Fülekkovácsi, Magyarhegymeg, Sid tartozott, a puszták közül pedig Bozitha, Keresztúr és Galamba.

2 A Koháry család birtoklásának jellegzetessége volt Koháry II. István 1731. évi haláláig, hogy a birtokaik részben a család közös, részben az egyes családtagok tulajdonában voltak. Az urbárium lejegyzése idején a férfi családtagok közül csak Koháry II. István országbíró és 1704-ben elhunyt fivérének, Koháry Farkasnak a fiai voltak életben, vagyis Koháry György, II. János, I. Ignác, s az országbírót túlélő András. Koháry II. István kizárólagos tulajdonában volt a zsélyi (II.), (karancs)sági uradalomrész, hiszen I. János testvére addigra fiúutód nélkül elhunyt.

3 A füleki uradalmat két birtokra osztották, a nagyobbik ugyancsak az országbíróé (IV.) volt, míg a másik része Koháry Farkas fiaihoz (V.) tartozott. A szécsényi (I.) és gyöngyösi (III.) uradalmak birtoklása ennél jóval összetettebb képet mutatott, némely település és puszta (Szécsényhalászi, Gárdonypuszta, Nagy- és Kiscsitár, Hollókő, Gyöngyös, Adács, Visznek, Hort, Keszeg, Herencsény) Koháry II. Istváné volt, némelyen pedig Koháry Farkas fiaival osztozott eltérő arányban. Az urbárium elkészítésének körülményei A Rákóczi-szabadságharc alatt mindvégig császárhű Koháry II. Istvánnak és a Koháry család többi tagjának birtokait elkobozták, s a Nógrád, valamint Heves vármegyékben húzódó birtokrészek is olyan nemesek tulajdonába kerültek, akik II. Rákóczi Ferenchez és az általa képviselt ügyhöz csatlakoztak.

4 A szabadságharc múltával a Koháryak visszakapták az uralkodótól korábban kapott vagy örökölt uradalmaikat és zálogbirtokaikat, sőt újabbakat nyertek hozzájuk. A Rákóczi-szabadságharcot követően azonban a birtokigazgatás és az uradalmi-földesúri bevételek beszedése, vagyis a Koháry család gazdasági érdeke megkövetelte, hogy a hozzájuk visszakerült birtokaik állapotát felmérjék, s rögzítsék jobbágyaik kötelezettségeit. Mindezek miatt kerülhetett sor a békeévek beköszöntével a két vármegye területén lévő birtokaik összeírására, urbáriumaik elkészítésére.

5 1 Borovszky, 2002.: Nógrád vármegye 2 Státny Archív v Banskej Bystrici, L. RODY A PANSTVÁ, II. Panstvá, Panstvo KoháryCoburg vo Fil'akove; Rationes provisionales (1830-1832) 3 Nagy, 1857.19. 4 A Heves megyei Koháry-birtokokat Esterházy Antal kapta. (Soós, 1975. 23.) A füleki uradalom pedig Esterházy Dánielhez került. (NML IV. 1. b. Nógrád vármegye közgyűlésének iratai 1705-1710, 5. Egyéb iratok. Kivizsgálási jegyzőkönyv, Litke, 1708. május 12.) 5 Az urbáriumok Magyarországi történetére vonatkozó általános ismertető készült. (Maksay, 1957.) 10