Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

„Lázas izgatottsággal...” – A tanácsköztársaság szervei (1819. március 21.–április 30.) - Kronológia

Kronológia Helyi események 1919. április 6. Mikulik József járási politikai biztos kérésére Salgótarjánban látogatott Kun Béla és Landler Jenő, akik a cseh támadás elleni védekezés érdekében munkászászlóaljak megalakítását sürgették a népgyűlésen 1919. április 7. A községi munkás-, paraszt- és katonatanács választás után az ügyek vitelére direktóriumot választottak, melynek elnöke Priska Dezső, tagjai György István és Venczel Gyula 1919. április 8-9. Salgótarjánba érkezik Vértesi Vilmos parancsnoksága alatt egy „autokolonné" (20 öttonnás teherautó) fegyverekkel és lőszerrel, melynek felét a vasútállomás raktáraiba, felét pedig az Acélgyár Salgói-kapunál lévő raktáraiba helyezték el, innen továbbították a frontszakaszra 1919. április 14. Balassagyarmaton megalakult a Nógrád Megyei Direktórium dr. Somló Dezső ügyvéd elnökletével. A Salgótarjáni járásból Németh Gyula, Trajbiár Gábor, Verebélyi István, Szomszéd Mátyás István, Csiri József, Gólián András, Fehér Vilmos és Gacza Ferencné lettek a megyei tanács tagjai 1919. április 15-25. Munkásszázadok szervezése bányászokból és acélgyári munkásokból Országos események 1919. április 3. A Forradalom Kormányzótanács rendelete a nagybirtok köztulajdonba vételéről (ahol a termelés másként nem biztosítható, engedélyezték a földek szükség szerinti kiosztását) 1919. április 7. Helyi tanácsválasztások (listák alapján, 6 hónapi időtartamra) 1919. április 9. A Forradalmi Kormányzótanács szolgálatra hívta be a volt hivatásos katonatiszteket 1919. április 14. A katonatanácsok helyét politikai biztosok vették át a hadseregben 1919. április 16. Megindult a román támadás 1919. április 19. Stromfeld Aurélt kinevezték a Keleti Hadsereg vezérkari főnökének. A Budapesti Munkás- és Katonatanács elrendelte a munkásság mozgósítását 89