Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

csoporthoz tartoznak. Egyik munkás kijelentette, hogy ő kommunista, mire Bútora egy boros üveget vágott az asztalhoz, mondván „ezt többé ne halljam". Ebből verekedés lett. A három katonát kórházba szállították. A város helyőrségét riadóztatták, kisebb tűzharc és lövöldözések kezdődtek. A parancsnokság szerint a fővárosból jövő agitátorok megmételyezik a munkásságot. Fegyelmezett csapatokra lenne szüksége a munkásság ellen, létszámemelést és fegyvereket is kér. Dandárparancsnokság Ma délelőtt 9 órakor megjelent a helybéli bányamunkások 12 tagú küldöttsége azzal a panasszal, hogy katonai járőreink a munkásokat megállítják, igazoltatják, és ez alkalommal tettleg bántalmazzák. Tegnap 12 munkást vertek meg. Emiatt a munkások ma sztrájkba léptek, de a bizalmi férfiaknak sikerült őket a munka felvevésére rábírni, csak egy tárna, a legnagyobb, nem állt munkába. Kérik az eset kivizsgálását, melynél bizalmi férfiak is jelen legyenek ... A dandárparancsnokság a küldöttséggel tudatta, hogy adják be írásba a konkrét eseteket és a vizsgálat azonnal meg fog ejtetni. 1919. február 25. Dandárparancsnokság ... A munkástanács ma délelőtti ülésén egy szemtanú tiszt jelentése szerint a bánya és acélgyár bizalmi férfiai kijelentették, hogy a munkások részéről ... kitört elégedetlenség a katonasággal szemben főleg az iglói géppuskás századnak köszönhető. Ezt a géppuskás századot azzal is gyanúsítják, hogy a polgárság megvesztegette és itatja, hogy a munkásokkal szemben brutálisan lépjenek fel. Ezen az ülésen a polgárság azon kérelemmel fordult a katonatanács kiküldöttjeihez, hogy életük és vagyonuk biztosítására megbízható csapatok teljesítsenek Salgótarjánban szolgálatot, s ezért kérik a mostani csapatok itt maradását ... Több erről a tanácskozásról egyelőre nem jutott a dandárparancsnokság tudomására. 1919. február 26. Dandárparancsnokság HL II. 1009. 38/50., 56., 57. 13. Juhász István bányász főbizalmi visszaemlékezése „Emlékezetem szerint nemcsak az Acélgyárban, hanem nálunk a bányánál is már hetekkel korábban, a Tanácsköztársaság kikiáltása előtt, megalakult és működött az üzemi munkásmi