Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

tétlenek a terrorral szemben. Sőt, sok esetben helytelen irányba tereli a legénység jóérzését. Mocsári Pál füleki lakos bérlő jelentése szerint az 1. közt(ársasági) v(adász) e(zred) V. zlj-ának végrehajtó bizottsága négy disznaját kommünizálta és nagy részét a lakosság között szétosztotta, szem előtt tartva természetesen saját érdekeiket. A katonatanácsok és munkástanácsok együttes ülései példák az egyes bizalmi férfiak félrevezetett és helytelen irányban fejlődő gondolkozásának. Galvács 10. ezredbeli bizalmi férfi Pál Lajos hadnaggyal felvett és továbbterjesztett jegyzőkönyv adatai alapján a következőket nyilatkoztatta ki: „Nekem mindegy, akár oláh, cseh vagy tót vagyok, nekem nem kellenek országhatárok, én nemzetközi vagyok." A régi állomásparancsnokot, Mészöly őrnagyot alaptalanul „hazaáruló gazembernek" titulálta. Galvács bizalmi férfi a kommunizmusról többek közt a következőket nyilatkozta: „Miután az események percről-percre mérföldeket haladnak, nem kell a kommunizmussal komolyan szembehelyezkedni. Privát értesüléseim szerint a kormányt 3-4 hét múlva úgyis átveszik a kommunisták, mert a kormány lejáratta magát és talpnyalók lettek". Ilyen nyilatkozatok után a megmételyezett, szellemi képességénél fogva mérlegelni nem tudó legénység alig vezethető, mindenkiben, aki nincs ugyanezen a véleményen, ellenforradalmárt lát, és bizalmatlan vele szemben. Bizalmatlan azért is, mert míg magasabb helyről a legénység helyes irányítására kiküldött emberek folyton jogokról beszélnek, kötelességről azonban senki, addig a tisztek a kötelesség teljesítését kell, hogy követeljék. HL II. 1006. 40/10. 50. A Népszava január 28-i cikkében, melyben a Pesti Hírlapot bírálja a hadsereg bomlasztásáért, a következők olvashatók: „Amióta a hadügyminiszteri tárca szociáldemokrata kézbe került, gyors ütemben alakul ki a jól fegyelmezett, demokratikus magyar néphadsereg, amely helyt tud állni, amikor a forradalom vívmányait kell megvédeni, és helyt tud állni akkor is, amikor az imperializmustól mámoros szomszédok fojtogató karjai ellen kell védekeznünk. Első fényes tanújelét adták ennek a budapesti vadászezred derék szocialista katonái, meg a 40-es tábori tüzérezred szocialista tüzérei, akik egyetlen parancsra a legfegyelmezettebb sorokban, lelkesedéssel mentek el Salgótarján szénbányáinak megvédésére... Már a Salgótarjánt védő sereg elindulása előtt megkísérelték a bujkáló ellenforradalmárok a robbantást. Mialatt itt gyűléseiken teli tüdővel bőgnek az ország integritásáért és rendjéért: a vadászok közé odacsempészték azt a követelést, hogy ragaszkodjanak a napi 20 korona külön pótlékhoz. A gaz kísérlet azonban megfeneklett, mert a Salgótarján védelmére sorbaállt vadászok egész lelkükkel öntudatos szociáldemokraták, akik tudják, mikor és miért kell sorompóba lépniök.... Pogány elvtárs, a Katonatanács elnöke a Salgótarjánt védő szocialista vadászok kiküldöttjének azt a jelentését közli, hogy Salgótarjánban a katonák között rend és fegyelem uralkodik, és a munka becsületesenfolyik. Rágalom tehát az a hír, amivel az ott küzdő szociáldemokrata katonákat bemocskolni akarjak." Ugyanakkor a hadosztály parancsnokság január 29-én a fegyelmezéssel kapcsolatos uta7«