Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Rombolás és fenyegetettség – Bizonytalan hónapok (1919. január 1.–március 21.) - Dokumentumok

nak arra, hogy a többi telepek bizalmi férfiai óvakodjanak attól, hogy ezek az egyének lábukat a bányatelepre betegyék. Bányamunkás, 1919. január 18. Salgótarján. A Bányamunkás az SZDP bányász szakszervezetének a lapja. 5. Juhász István visszaemlékezése 1919. januárra „Salgótarjánban nem vettük társadalmi tulajdonba a bányákat, nem kergettük el az igazgatókat, nem váltottuk őket fel, sőt, ellenkezőleg, a pártutasításnak megfelelően ügyeltünk arra, hogy túlkapások ne történhessenek. Pár nappal később, amikor az iglói géppuskások Peyer Károly irányítása alatt rendcsinálásra Salgótarjánba jöttek, éppen az volt a szerencsénk, hogy a tőkés bányaüzemekkel és a kapitalista vezetőkkel szemben semmi túlkapást, semmi terrort nem engedtünk elkövetni. Ebből kifolyólag bennünket, a kommunista párt vezetőit, Peyerék sem vontak felelősségre. Gyorsan tisztázódott ugyanis, hogy semmi közünk nem volt a betörésekhez és fosztogatásokhoz, sőt a szélsőséges fosztogatókkal szembenfegyverrel védelmeztük a postát, a középületeket és a bányaigazgatóságot is. Fegyveres őrséget állítottunk az élelmiszerraktárainkhoz is, nehogy feltörjék, kirabolják azokat. Úgy tudtuk, és abban bíztunk akkor már, hogy úgy is a miénk, a munkásoké lesz mindaz, tehát nem szabad szétherdálni." Közli: Száz év. A Nógrád megyei bányász munkásmozgalom története. (Salgótarján) 1970. 80. p. Juhász István bányai lakatos, vasas főbizalmi, az SKB Rt. ellenőrző munkástanácsának tagja, a KMP helyi szervezetének alapító tagja. 6. Zatroch János visszaemlékezése 1919. januárra „1919. január 2-a vagy 3-a lehetett, a környező falvakból és bányatelepekről főleg italos emberek bejöttek, eleinte kocsmákat, majd később mindenféle üzleteket fosztogattak, később még lakásokat is. Főleg a zsidó kereskedők és személyek ellen léptek fel ezek a munkások. Jól emlékszem arra, hogy dr. Kovács Jenő zsidó ügyvéd lakását is kifosztották, aki a mostani Szabó Ktsz fölött az első emeleten lakott, majd a kifosztás után zongoráját kidobták az ablakon. A Kohn Lipót-féle italáru lerakatot és pincét, továbbá a Kálvária-hegy alatti pincéjét is kifosztották, főleg az ital végett, de ami a kezükbe került, azt elvitték. E fosztogatások megakadályozására vezényelték ide az „Iglói géppuskásokat" 1919 elsőnapjaiban (napra pontosan nem emlékszem), du. úgy 4-5 óra között érkeztek meg. Tarján főutcája nagyon siralmasan nézett ki, a kirakatokat és a benti értékesebb árukat elvitték, amit viszont nem tudtak elvinni, kidobálták az utcára. 67