Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.)

helyi szinten a járási főszolgabíró vette át. így született meg a következő határozat: „A Tanács intézkedési jogokat nem tart fenn magának. - A közigazgatási hatóság a régi rendeletek, törvények értelmében intézkedik és ezeknek az intézkedéseknek az ellenőrzését fogja a Tanács gyakorolni. -Amennyiben a közigazgatás kiadott rendelkezéseinek érvényt szerezni nem tudna, a Tanács fogja a hatóságot ezen a téren támogatni."

7 Az új helyzet elbizonytalanította a Nemzeti Tanács tagjait, befolyásuk csökkent a mindennapi ügyekben. A döntően jogvégzett értelmiségiekből, illetve szakszervezeti vezetőkből álló helyi nemzeti tanács lába alól kezdett kicsúszni a talaj. Részben kihatott ez a közbiztonságra is. A november 3-án felállított 5 tagú katonatanács kapta feladatul a nemzetőrség megszervezését. Eredeti elképzelés szerint egy század munkanélküli, visszatért katonákból, egy pedig polgárőrökből állt volna, összlétszámukat 100 főben határozták meg. A Salgótarjáni Nemzeti Tanács vállalta azt is, hogy zsoldjukat kiegészíti saját forrásból. A katonai vezetők kezében azonban nem volt megfelelő fegyelmezési eszköz, ennek következtében nem tudták megakadályozni a rendbontásokat. November 19-én a tanács döntött a nemzetőrség feloszlatásáról, „mert a jelenlegi nemzetőrség fegyelem és munkakedv tekintetében legkevésbé sem elégíti ki a kívánalmakat/'

8 Ezzel párhuzamosan megindult a katonai nemzetőrség szervezése is. A határozat alapján az átmeneti időben a csendőrség és önkéntes polgárőrök ügyeltek volna a rendre. Rövidesen kiderült, hogy nincs olyan jelentkező, aki a csendőrökkel együtt teljesített volna szolgálatot. December közepére sikerült felállítani az új polgárőrséget. Ekkorra tisztázódott, hogy „a nemzetőrség hadügyminis(z)ter úr hatósága alá tartozik az egész országra kiterjedő katonai karhatalmi szervezet, polgári őrség ellenben helyi közrend fenntartására hivatott polgári te(st)ület, melynek megalakításáról minden egyes helyi hatóság maga gondoskodik."

9 A Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetének megalakulása: A Salgótarjáni Nemzeti Tanács vezetői jogvégzett emberek voltak és a közigazgatásban is járatosak. Ez az első időszakban segítette a helyzet konszolidálását. A tanács közigazgatásra gyakorolt befolyásának súlytalanná válása azonban a munkásvezetők egy csoportjának radikalizálódását váltotta ki. Hisz ugyanazok a tisztviselők jártak el az ügyekben hasonló módon, mint az októberi fordulat előtt. December elején újabb veszély jelentkezett. Bár december 7-én a Károlyikormány a budapesti szlovák követtel aláírta a megállapodást a demarkációs vonalról, mely Losonctól északra húzódott, de egyre több hír érkezett a cseh csapatok előrenyomulásáról. Ebben a helyzetben indult meg a munkásbizalmiak egy részének tájékozódása az új politikai erő, a KMP felé. Nem egyoldalú volt ez, mert november 24-én, a párt megalakulásakor a szervezés két súlyponti területét jelölték meg: Nagyvárad és Salgótarján. így december 26-án Salgótarjánba érkezett Kun Béla és Szaton Rezső, akik a bányász és a vasas szakszervezeti bizalmi férfiak előtt ismertették céljaikat. Viták után még ezen a napon megalakult a KMP területi szerve. A 25