Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Új rend kell – A köztársaság születése (1918. október 30.–1919. január 1.)

miközben a petrozsényi és pécsi bányaterületek idegen megszállás alatt voltak. Szükséges volt a munka és megélhetés esélyét megadni a frontokról hazaáramló katonáknak, nehogy Andrássy Gyula gróf víziója valósuljon meg. Ennek veszélyét mutatja, hogy december közepéig a szervezetten leszereltek száma elérte az 1 200 000 főt. Közben a háborúba bevonult öt legfiatalabb korosztályt igyekeztek visszatartani a hadseregbe, mivel a vesztes háború következtében létrejövő utódállamok területnövelési törekvéseivel szemben az ország megvédésének szempontjait is érvényesítem kellett. Jászi Oszkár, a Károlyi-kormány nemzetiségi minisztere szerint: „Joggal remélhettük még mindig, hogy az antant diplomatái, politikusai és szakértői okosabbak, belátóbbak és igazságosabbak lesznek, mint bornírt kis tábornoki közegei, hogy az őszintén demokratikus és pacifista Magyarország meghallgatásra fog találni, s hogy a legrosszabb esetben is képesek leszünk legalábbis a plebiszcitum (népszavazás) elvének - Wilson egyik alapkövetelményének - érvényt szerezni."

3 Bár a magyar kormány hangsúlyozta pacifista (háborúellenes, békés) meggyőződését és tárgyalási hajlandóságát, az új államoknak és a győztes hatalmaknak ez nem állt érdekében. A november 13-án Belgrádban megkötött fegyverszünet - súlyos feltételeire ellenére - mégis lélegzetvételi lehetőséget teremtett, legalább arra, hogy nem minden oldalról indul fegyveres támadás Magyarország ellen. Decemberben azonban a csehek Párizsban elérték, hogy új demarkációs vonalat jelöljenek ki, mely a korábbi egyezményektől délebbre húzódott. Eduard Benes emlékirataiban a következőket írja: „Kéznél volt egy szlovenszkói propagandatérképünk, azon jelöltem meg azt a vonalat, amit minél előbb okvetlenül meg kell szállnunk, akármi lesz is utóbb a békeszerződés döntése. Attól tartottam, hogyha a magyarok folytatják a szlováklakta területek megszállását, terrorizálják a lakosságot, akkor az elveszett számunkra."

4 A „szlovák föld történelmi határai" így a Duna és az Ipoly vonalát követték Rimaszombatig, onnan egyenes vonalban húzódtak az Ung folyóig, majd annak folyása mentén az Uzsoki hágóig. Hogyan működött a Salgótarjáni Nemzeti Tanács? A tanács összetétele: A község képviselő-testülete november 2-án rendkívüli ülést tartott. Tóth Gyula bíró a következőképpen kezdte: //Nagy időket élünk, olyan időket, mikor az órák éveket, sőt évtizedeket jelentenek. Olyan időket, amidőn országhatárok változnak máról-holnapra. A szabadság szele vonul végig egész Európán." Bejelentette, hogy Budapestről a Magyar Nemzeti Tanácstól távirat érkezett, melyben felszólítják a községet a csatlakozásra és helyi nemzeti tanács alakítására. Míg a csatlakozást egyhangúlag elfogadták, a nemzeti tanács összetételéről vita bontakozott ki. Az eredeti javaslatot, mely szerint a 12 tagú testületben az SZDP 6, a vállalatok 1, a polgárság pedig 4 taggal képviseltesse magát, a szociáldemokraták nem fogadták el, mondván „a község lakosai arányszámának ez nem felel meg."

5 Ok az SZDP kétharmados többségéhez ra2IÍ