Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Megszállás alatt – Visszaáll a régi rend (1919. augusztus 1.–november) - Dokumentumok

vették át, akik közül e négyhónapos uralom alatt egyetlenegyet sem távolított el a munkásság, hanem velük közösen vezették az üzemeket s ők ott, mint műsza­ki biztosok dolgoztak. A bányamunkásság egyáltalán nem rajongott a kommu­nizmusért úgy, hogy annak bukása semmiféle zavart nem idézett elő a bányák­ban és az élelmezés javításával lehetséges lett volna a termelést lényegesen meg­javítani. A munkásság és az üzemvezetőség között különösebb ellentét nem volt, és ha ezt a viszonyt kívülálló egyének erőszakkal el nem rontják, a magyar bá­nyák Budapest téli szükségletét nagyon szépen kielégíthették volna. A legjobb bizonyosság erre az, hogy azokon a telepeken, ahol ezek az akarnokok nem ga­rázdálkodnak, ott nyugalom és békesség van. Bármilyen fájdalmas is, de mégis ki kell jelenteni, hogy szerencsétlenségnek tartjuk, hogy a bányákat nem szállta meg valamely semleges megszálló sereg, mert az elejét vette volna egy pár éret­len tisztecske garázdálkodásának. Ezt legjobban bizonyítja a salgótarjáni medence, ahol a termelés az utóbbi na­pokban lényegesen emelkedett. A telepen részben cseh, részben román csapatok vannak, akik megakadályozzák az igazságtalanságokat. Az utóbbi napokban a salgótarjáni járásnak telhetetlen főszolgabírája, Szecsey, aki a múlt évi kommu­nista puccs alkalmával hősiesen megszökött a járásból és napokig nem törődött a várossal, átírt a bányaigazgatósághoz és követelte az összes bizalmiférfiak elbo­csátását. Ismerve a salgótarjáni társulat igazgatóságának szociális érzését előre is mondhatjuk, hogy ez nem fog megtörténni, de az ilyen kis vidéki basa keres majd módot, hogy kicsinyes bosszúját még a termelés rovására is kielégítse..." Népszava, 1919. szeptember 30. Miért nincs szén? 9. Salgótarján nagyközség képviselő-testületének rendkívüli ülése 1919. szeptember 5. 11/1919. kgy. sz. Regős János bejelenti, hogy az intéző bizottság (direktórium) Tóth Gyula közsé­gi bírót a város rendészeti ügyosztály vezetőjeként alkalmazta, részére havi 1500 kor. fizetést állapított meg és ezen kívül havi 300 kor. háborús segélyben része­sítette. Timaroszky Sándor r(endőr) tanácsost városgazdának alkalmazta, részére ha­vi 1200 korona fizetést és 300 korona háborús segélyt állapított meg. Bella Géza községi végrehajtót a lakásügyekkel bízta meg, illetményét havi 900 koronában állapította meg. Bacsó József mérnököt a városrendészeti ügyosztály mellé alkalmazta, illet­ményét havi 2000 koronában állapította meg. Okolicsányi Lajos h(elyettes) bíró javadalmát az intéző bizottság beszüntette s őt, 192

Next

/
Thumbnails
Contents