Salgótarjáni események 1918-1919 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 53. (Salgótarján, 2007)

Másfajta had – Salgótarján védelme (1919. április 30.–június 2.) - Dokumentumok

8. Puppi Ignác, az 53/11. zászlóalj parancsnoka a Karancs visszafoglalásáról 1919. május 8-10. „... A déli órákban jobbról kaptunk oldalazó puskatüzet a Karancs 727 (háromszögelési pont) délnyugati lejtőjéről. A délutáni órákban már oldalazó géppuska tüzet is kaptunk a Karancs 727 (háromszögelési pont) irányából. Ez nem volt rendszeres tűz, csak időnkénti tuzrajtaütes 1000-1200 m távolságról. Bár a nagy távolság miatt veszteséget nem okozott, védekezni kellett ellene, mert a becsapódás miatt közelünkbe vágódott be... Jelentéseim megtétele alkalmával jelentettem azt is, hogy véleményem szerint a Karancs 727 magaslat, melynek irányából az oldalazó tüzet kapom, már ellenséges megszállás alatt kell, hogy álljon. (Bár azt az I. zászlóaljunknak kellett volna megszállnia, mert az ő védő körletéhez tartozik.) Mindkét parancsnokságomnál [53. ezred és a salgótarjáni dandár] bejelentettem még, hogy a Karancs 727 (háromszögelési pont)-ot holnap a kora hajnali órákban magam vezette vállalkozással birtokba veszem. Jelentésemet mindkét helyen tudomásul vették és helyben hagyták. A dandárparancsnokságnál Folkusházy volt vk. őrnagy közölte azt is, hogy vállalkozásom megerősítésére holnap reggelre útba indítják és parancsnokságom alá rendelik a gyurtyánosi bányászokból alakított „gyurtyánosi" századot. Amint kiléptem a távbeszélő állomás helyiségéből, az épület előtt már együtt is állt a gyurtyánosi bányászszázad. Parancsnokuk egy bányász, aki a háború befejezésekor szakaszvezető volt a hadseregben, igen jó benyomást tett. Felszerelésük: fegyver szuronynyal, tábori barna egyenruha. A parancsnok, mint salgótarjáni bányász, jól ismerte Salgótarján környékét. Mindjárt már ott, másnapra kiadtam előzetes intézkedésemet. A század holnap reggel 5 órakor fegyver, lőszer és élelem felszereléssel, alkalmazáshoz készen álljon a Karancs 727 (háromszögelési pont) délkeleti lejtőjén, a rom [későbbi Karancs-kápolna] közelében, rejtett és biztosított megállásban. Későbbiekre intézkedésemet ott fogom kiadni. Ugyanarra a helyre és időre kirendeltem géppuskaszázadom egyik szakaszát is. Visszatérve harcállásomra, Rafael századparancsnok útján felszólítottam a 6. század legénységét egy vállalkozáshoz való önkéntes jelentkezésre. Erre kb. 45-50 fő jelentkezett... Az éjszaka csendben telt el. Május 5-én [helyesen: 8-án] reggel pirkadáskor már együtt voltunk a Karancs lejtő romjánál. A géppuska szakasz lesállásban a romtól délre. Lőirány: Karancs kúpján át az erdő lombja felett élesen kimagasló háromszögelési állványra. A rom közelében vezetett egy szekérút, Karancs háromszögelési pontjától kelet felé mérsékelten lejtő hegyhát nyergén át Somoskőújfaluba. A gyurtyánosi bányászszázadot eme út mentén fejlődtettem védelemhez északnyugati irányban. Rövid intézkedés kiadása után a kora reggeli órában megkezdtem osztagommal a hegyoldal megmászását. Először északi irányban, majd a hegyhátra felérve, jobb szárnnyal annak, élvonalán balra, iránnyal északnyugatra a háromszögelési pont időnkint látható állványra.... 126