Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források hangtani képe - A magánhangzórendszer jellemzői - Az ö (ő) ~ ü (ű) hangviszony - Morfofonetikai megjegyzések az -ő ~ -ű képzőről

közli példáit, ragaszkodva anyanyelvjárásának vonásaihoz, ugyanakkor az egységesülő nyelvhez közelítő -ú, -ű-s változatot ajánlja olvasóinak. Az alábbi térkép az iratok keletkezési helye szerint mutatja a tő végi ű : ő megoszlását. A térképen vastag betűkkel jelöltem a nyíltabb (-ó'-s), aláhúzással az egységes nyelv felé mutató zártabb (-M-S) tővégű alakokat tartalmazó iratok keletkezési helyét. A normál betűvel jelölt településen mindkét alakváltozatot tartalmazó iratot találtam. A aláhúzással jelölt településeken keletkezett iratok műfaja (közgyűlési jegyzőkönyv, per, határvita hivatalos szövegrésze, kölcsönnyilatkozat) azt bizonyítja, hogy a norma felé mutató zártabb alakváltozatokat a deákok használják. 64