Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA, MÓDSZERTANI VÁZA - A források

meg kell állapítanunk azt, hogy saját kezű írás-e, másrészt hogy aláírás található-e adott levél végén. Ha a nagyurak saját kezű írásaival találkozunk, és sikerül kinyomoznunk életkörülményeiket, életük azon mozzanatait, melyek hatottak nyelvhasználatukra, akkor jól használhatóak. A paleográfia itt segítségünkre lehet. Annak eldöntésében, hogy a deák vagy maga a főúr jegyezte-e le a levelet, a szöveg végén található mp. 'manupropria, saját kezűleg' jelzés segíthet. Ez azonban megtévesztő is lehet, ugyanis olykor a deák írta alá a levelet diktálója helyett. Ha a levél és az aláírás ductusa megegyezik, akkor sem biztos az eredmény, hisz egyaránt írhatta a literátus és a nemes úr. Farkas Vilmos megjegyzi, hogy a misszilisek feldolgozásakor a földrajzi helyhez köthetőség előnyeit nagy mértékben keresztezi egyes vizsgálati egységeknek a rövidsége (Farkas 1966). A jobbágylevelek nyelve ritkán azonosítható a jobbágyok nyelvével, hivatalos személyhez szóló leveleik írója leggyakrabban a falubeli pap vagy licentiatus (alsó fokú iskolát végzett, némi latinos műveltséggel rendelkező egyházi személy, aki nem prédikálhatott, de egyéb papi tevékenységet végezhetett), vagy deák. A deák megnevezés a XVI-XVII. században más-más műveltségű és foglalkozású embereket jelölhetett, egy faluban működhetett levélíró deák, aki az apróbb-cseprőbb írnivalókat végezte; vagy parasztdeák, aki kisebb iskolákban az írás-olvasás mesterségére tanította a gyermekeket (Zsámbéki 1986). A faluba betelepülő literátusok hozhatják magukkal saját nyelvjárásukat, ezért vigyáznunk kell a nyelvi lokalizációval. Nagy haszna lehet a korábbi és a későbbi, illetve a kortárs emlékekkel való összevetésnek. A források A korpusz iratonkénti, kronológiai bemutatásában a fellelhetőségi hely, a levéltári jelzet mellett szerepel a nyelvemlék keletkezési helye, ideje, műfaja, a tartalom rövid foglalata, esszenciája. Zárójelben az oldalszám megjelölésével utalok a szöveg terjedelmére. 1. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday Levéltára B/13. XV. k. 236. p. (Jerney-gyűjtemény) Fülek, 1606. január 16. Vattay Bálint levele Lorántffy Mihályhoz, melyben Lorántffy Zsigmond utolsó idejéről és eltemetéséről ír. Bizonytalan, hogy a levélküldő saját kézírása, avagy diktálással deák által írt levél. (1 p.) 2. Nógrád Megyei Levéltár (a továbbiakban: NML) IV. 1. b (Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének iratai) Fülek, 1616. április 21. Nagy Mátyás özvegye, Jánosy Margit és fia, Dorogffy István örökbe adják a (nógrád)sápi határban lévő rétjüket Telek Mátyásnak, Istvánnak és Jánosnak. (1 p.) 39