Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

AZ ÉRTEKEZÉS CÉLJA, MÓDSZERTANI VÁZA - Külső és belső nyelvi tényezők a XVII. századi Nógrád vármegyében - A XVII. század nyelvváltozatai

Társadalmi nyelvváltozatok (szociolektusok) Foglalkozások, szakmák, így pl. a hivatalokban alkalmazott deákok nyelvváltozata az egész magyar nyelvterületet átfogóan, amely differenciálódik: - területileg (régiónként) - műveltségi szint, iskolai végzettség szerint - egyéb szociolingvisztikai tényezők (életkor, származás, foglalkozás, nem, vallás stb.) alapján. Területi nyelvváltozatok (regiolektusok) - az írott nyelv nyelvjárás(ok) fölötti regionális változatai (regionális normák, regionális vagy provinciális irodalmi nyelvek) - nyelvjárások. Ezek műveltség és nyelvi presztízs szempontjából az alábbi hierarchikus elrendeződésben képzelhetők el a XVII. században: az irodalmi szerzőknek, a kor szellemi vezéreinek, a tudományos szakíróknak az írásgyakorlata a nyelvhasználatot szabályozó grammatikák nyelve a tanultabb deákok műveltebb nyelvváltozata kevésbé művelt deákok regionális nyelvváltozata a legtöbbek által beszélt nyelvjárások 30