Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - Szótár - Szógyűjtemény

pint 1692: „edgy pint pálinkát" (Losonc). J: 'régi űrmérték, <bizonyos mérték szerint> az icce kétszerese'. A feudális korban a mértékek nem voltak egységesek. poltura 1641: „hazam népének Teörök rabságából való megh ßabadulassara vette[m] fel az Tekéntetes N[eme]s N[a]g[yság]hos Magyarbély Bosnyák Judith Aßonytol eő Nghatul (...) Négy Száz Magyari forintot Poltura Pinzűl"; 1679: „tiz polturas garasul" (Nagyzellő). J: '1,5 garas értékű ezüstpénz <a 17-18. században>'. Az 1641-es adatban kérdéses a szó jelentése. TESz. 1614: poltura, poturatt, polturák, pótura, poltrával. ráfogad 1656: „az /aját erdőnkre hatalma/ul ráfogadták az Vidéki sörtés marhákat". J: 'rá-, odaterel, ráenged'. rézfüles 1692: „egy Rez fiiles Kapun" (Patak). J: 'rézből készült fogóval ellátott'. rívó 1692: „rivó lett az leánykája" (Losonc). J: 'síró'. rút 1694: „rútul korpázott" (Gács). J: 'csúnya, ronda'. sáfrányos 1692: Safranyosok (Gyarmat). J: 'fűszerként, gyógy- és festőanyagként használt sárga színű növény'. semminemű 1694: semminemű (Gács). J: 'semmilyen' ser 1688: sert (Losonc). J: 'sör'. - TESz. 1604: Sér. sertés/sörtés(marha) 1656: „az /aját erdőnkre hatalma/ul ráfogadták az Vidéki sörtés marhákat" (Szurdokpüspöki); 1669: Sertés Marhák (Ipolyszele); 1694: Sertéffeket, Sertéfeket (Kazár). J: 'sertés'. A sertés a sörte sző -s melléknévképzős alakja, a mai sertés alak tapadással fejlődött a sertés ~ sertélyes marha jelzős szerkezetből. - TESz. 1608: Sertés marhám. síró fn 1692: „Ezen fatens leánykája siro lévén" (Losonc). J: 'sírás állapotában lévő ember'. sőt 1652: feött (Nagyzellő); 1656: sött (Szurdokpüspöki); 1669: sőtt (Kékkő); 1670: Seöt, Seőt (Fülek); 1671: sőtt (Fülek); 1685: főt (Gács); 1688: Sőt (Losonc); 1694: főtt (Kazár). 138