Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források morfológiai jelenségei - A vonatkozó névmás alakjai forrásaimban

előtag nélküli alakváltozattól, a külön szóval kifejezett, hasonulatlan alakoktól a félig már átalakult, hasonult változatokon át a mai, kontanúnálódott, összetett alakokig mindegyik változatra szolgáltatott adatot a korpusz. Az alábbi táblázat típusonként mutatja be a különböző alakváltozatok arányát. Típus azmi az, ez + mi ami, aki ami mi a'mi a-mi ammi összesen Száma 22 151 6 17 116 23 1 9 345 Százalékos arány (%) 6 44 1,8 5 34 6 0,2 3 100 azmi az mi ami a mi mi ami a-mi ammi A vonatkozó névmások típusainak aránybeli megoszlása forrásaimban A 345 vonatkozó névmási adat számbavétele után megállapíthatjuk, hogy a XVII. századi nógrádi írott szövegekben a leggyakrabban megjelenő forma a még nem hasonult az, ez különírt előtagú vonatkozó névmási alak. Ez az adat összevethető a névelőhasználattal: annak vizsgálata is bizonyítja, hogy a már szórványosan megjelenő a' és a névelők mellett legtöbbször az az-t használják a szövegek lejegyzői mássalhangzó előtt is. A történeti előzmény, az iratokban igen nagy gyakorisággal megjelenő a- előtag nélküli változat a mai köznyelvnek is része. A vonatkozó névmások már a kései ómagyar korban kezdenek elkülönülni a többi névmástól. A ki, mi, mely stb. vonatkozó névmások mellett kezdenek megjelenni a főnévi mutató névmással bővült a- előtagú összetett névmások. 109