Gréczi-Zsoldos Enikő: Nógrád vármegye nyelve a XVII. században - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 52. (Salgótarján, 2007)

A XVII. SZÁZADI NÓGRÁD MEGYE NYELVE - A források morfológiai jelenségei - Az ige forrásaimban - Az ikes ragozás a forrásokban

kijelentő mód feltételes mód felszólító mód folyamatos múlt w indultam vala ty3 irt vala T/L dif

er altunk vala régmúlt w vettem volt/vöttem volt ty3 vött volt, rea fogadót volt, adót volt, be nőt volt Tß elnyertük volt jövő idő ty2 emlékezzél légyen ty3 leß, leszen/leszen/leßen/ leßen/leßön, meg kelletik, költetik ty3 fog segédigével: kívántatni fogh ty3 -and, -end képzővel: meg fogadangia Az ikes ragozás a forrásokban A magyar nyelv története (Bárczi-Benkő-Berrár 1967) fontos jelenségként említi az ikes ragozás e korban zajló, előrehaladó bomlását. Gelejinél érintetlenül él az ikes ragozás, Komáromi is különbséget tesz az ikes és az iktelen ragozás között. A vizsgált iratanyag erre a kérdésre ugyan nem adott választ, de néhány igealakban felfedezhető az ikes ragozás elhagyása: esnék (egyes szám első személy). Két olyan igealak bukkant fel a forrásokban, amelyek ikes ragozásuk ellenére -ik személyrag nélkül szerepelnek: foly, egyez. (A TESz. tanúsága szerint ezek az igék eredendően iktelenek, vö. az értekezés szógyűjteményének megfelelő szócikkeivel.) Megmarad azonban az ikes ragozás a források alábbi igealakjaiban: kijelentő módban: igyekezem; ható képzős igében: cselekedhetik; felszólító módban: tartozzék, irattassék, biratassék. 100