Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VI. Hegyek - 4. Az Osztrovszki- és Vepor-hegyláncolat
4. Az Osztrovszki- és Vepor-hegyláncolat 79 Az Osztrovszki-hegy[ség], melyhez a Selmecbányái Osztrovszki-hegycsoportot is számítjuk, Bars, Hont, Nógrád, Gömör és Zólyom megyékben, a Garam, Ipoly és Rima vizei [között] terjed el, és nagyobbrészt a trachit kitódulásának köszöni eredetét. Az tulajdonképp nem egy folytonos láncolat, hanem inkább mindenfelé terjeszkedő s egymás mellé sorakozó csoportok összessége. E hegycsoportok összevéve tetemes kiterjedésű felföldet tesznek, magassági viszonyait 79 Ez a fejezet megegyezik Hunfalvy János A magyar birodalom természeti viszonyainak leírása című művében közölt, „Az Osztroski és Vepor hegylánczolat" és „Az Osztroski hegycsoport" című fejezettel. Hunfalvy, 1863. 227-228. p., 232-234. p. - Shvoy Miklós a következő hivatkozást szúrta be: „Hunfalvy János A magyar birodalom természetviszonyai leírásában tudományosan összeállíttatott és ugyan következő régebbi és újabb munkálatokat [használta fel], nevezetesen: Bartholomeides László: Comitatus Gömöriensis notitia historica geographica statistica. 1806-1808.; Zipser [Keresztély András]: Értekezés Zólyom megye földismei viszonyairól. Magyar Orvosok és Természetvizsgálók III. nagygyűlésének munkálataiból. 85. 1.; Kubinyi Ferenc: Nógrád megye ásvány földtani tekintetben. Magyar Természetvizsgálók és Orvosok III. nagygyűlésének munkálataiból. 7. 1., Pettkó János: Geologischer Bau des niederungarisch Montan Bezirkes. Pozsony. I. évfolyam.; Kornhuber [Gusztáv] és [Franz] Foetterle: Számosb rövidebb tudósítások. Kornhuber [Gusztáv] [cikkei] a pozsonyi természettudományi társulat, [Franz] Foetterle [cikkei] pedig a bécsi Birodalmi Földtani Intézet évkönyveiből/' Bartholomeides László (1754-1825) evangélikus lelkész. Főbb művei: Geográfia. Besztercebánya, 1798.; Nuncium című műve felhívás a családok levéltárainak átvizsgálása ügyében. Notitia Gömöriensis című munkájának programja 1804-ben jelent meg. Szinnyei, 1891. 642-643. p. Zipser Keresztély András (1783-1864) természettudós. Főbb munkái: Versuch eines topograpisch mineralogischen Handbuches von Ungarn. Sopron, 1817.; Beszterce és vidéke. Buda, 1842.; Die Versammlung ungarischer Aerzte und Naturforscher. Besztercebánya, 1846.; Uo. 1914.1868-1870. p. Kubinyi Ferenc (1796-1874) természettudós, régész, az MTA tiszteletbeli tagja. Számos cikket írt a a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Munkálataiba, Magyar Akadémiai Értesítőbe, Archeológiai Közleményekbe. Életéről és munkásságáról: Praznovszky Mihály: Kubinyi Ferenc közéleti tevékenysége. In: Nógrád Megyei Múzeumok Évkönyve. 1980. VI. évf. 26. sz. 35-90. p.; Soós Virág: Kubinyi Ferenc a régész. Uo. 93-108. p.; Nagy István Zoltán: Kubinyi Ferenc a természettudós. Uo. 109-118. p.; Kubinyi Ferenc: a Felső-Kubinyi család története. Bp., 1901. Pettkó Tános (1824-1905) bányatanácsos, az MTA levelező tagja. Főbb művei: Geologische Karte des westl. Theiles von Ungarn an der March. Buda, 1856.; Tubicaulis vin Ilia bei Schemnitz. Bécs, 1879. Szinnyei, 1905. 1082-1086. p. Kornhuber Gusztáv (18241905) főbb művei: Übersicht der phanerogamen Pflanzen in der Flora von Pressburg. Pozsony, 1855.; Karte d. Pressburger Comitates. Pozsony, é. n. Uo. 1899. 1040-1042. p. Franz Foetterle főbb művei: Geol. aufnahmen in den Karpathen, Jahrh. Der k.k. Geol. Reichanstalt. IV. k. (é.n.); Geologische Übersicht der Bergbaue in der österreichischen Monarchie, h. n., 1855.; Vorlage der geologischen Spezialkarte der Umgebung von Balassagyarmat. Verhandlungen d. k. k. Reichanstalt. 16. Bd. Jahrgang. 1866. 85
