Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - VI. Hegyek - 1. Középhegy
VI. Hegyek Magyarország .hegyláncolata Kitaibel [Pál] beosztása szerint, ki úgy látszik, az első volt, ki a magyarországi hegyeket némileg csoportosítani igyekezett. 72 Hét csoportba osztotta, nevezetesen: 1. Északnyugati: Duna bal partján Dévénytől, Pozsony mellett kezdve elvonulnak az ország határáig. 2. Északi: Vágnak déli fordulásától kezdve a Latorcáig. 3. Északkeleti: Latorcától keletnek Bereg-Szatmár[ba] és Ugocsába terjed. 4. Keleti: az előbbeni hegysortól Szatmári-lapály által választatik és Aradig terjed. 5. Délkeleti: Bánsági-hegyek. 6. Nyugati hegyek. 7. Belföldi hegyek, melyek [közé]: Vértes, Badacsony, Szent György, Csobánc, Mecsek és Siklósi-hegyek tartoznak. Ezek közül a kétsorozatú, vagyis északi hegycsoportozat az, mely Nógrád megyébe elágazik. Ágazatai ennek ismét három elnevezésbe oszlanak, úgymint: 1. Közép [hegy], 2. Előhegy, 3. Karancs s Cserhát. Az egész északi hegyláncolat Nógrád megyének keleti és nyugati oldalait foglalja, de mind délnek hajolván. Ugyan e megyének északi részét az Osztrovszki- és Vepor-hegyláncolat[ok] foglalják el, melyek egyébiránt szintén a két felosztáshoz tartoznak. Ennek ágazatai [t] alantabb, amint a közép-hegycsoportozatok[at] bevégeztük, szintén taglalni fogjuk. Visszatérve az előbbiekhez, először a középhegy ágazatait vesszük taglalás alá. 1. Középhegy Ezen név alatt azon hegyláncolatokat értjük, mely a Tátrából indulva, a Garam [folyó] baloldalán nyúlik el, és ugyan e hegysorozat alacsonyabb ré72 A kézirat ezen részében - halványan, ceruzával beírva - a Hunf. rövidítés olvasható. A Kitaibel Pálra való hivatkozás és a beosztás is megegyezik Hunfalvy János már említett művében közöltekkel. Hunfalvy, 1863.119-121. p. - Kitaibel Pál (1757-1817) botanikus, a magyarországi természettudományi kutatások kiemelkedő alakja. Legjelentősebb eredményeit a botanikában érte el, 275 növényfajt írt le, a magyarországi növényvilág jellemző fajainak kb. a felét ő fedezte fel. Mineralógiai kutatásai is jelentősek voltak, több magyarországi állatot ő fedezett fel. Szinnyei, 1899. 443-448. p. 79
