Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXIX. Erdészet
Az erdészetnek ekként előadván általánosságban állapotát, megnevezem azon uradalmakat, melyekben mégis rendszer megállapíttatott, mely szerint intézkedhetik. Ezek közé sorolandók: - Sziráki járásban, bujáki uradalomban Deutsch [Bernáté]. - Losonci járásban, rónyai uradalomban Szent-Iványi [családé]. - Losonci járásban, divényi uradalomban a [Zichy-]szeniorátusé. - Füleki járásban, rappi uradalomban herceg Coburg-Koháry [családé]. - Füleki járásban, kis-terennei uradalomban gróf Gyürky Ábrahámé. - Szécsényi járásban, szécsényi uradalomban Pulszky Ferencé. - Balassa-gyarmati járásban, kékkői uradalomban gróf Forgách [Antalé]. - Balassa-gyarmati járásban, dejtári uradalomban hercegprímásé. - Nógrádi járásban, diós-jenői uradalomban báró Piret [Béláé] - Nógrádi járásban, nógrádi uradalomban váci püspökségé. - Nógrádi járásban, nagy-oroszi uradalomban gróf Berchtold [Richárdé]. A rónyai és diós-jenői erdészet mégis valamennyi közt legjobban kiválnak, de minthogy a rónyai egyedül az üveggyárakra utalva vagyon, és azoknál több erdei munkák számításba sem esnek, itt most a diós-jenői uradalmat akarom taglalni, mint a legkitűnőbbet. Ennek berendezése még 1805. évről származik, mely a szabályoktól, bekövetkezett tagosítások, elkülönzések, de főképp az egész uradalom eladása folytán, némileg eltéve lett ugyan, de azért még rendszeresen műveltetik. A diós-jenői erdőrész és az egész birtok 1868 [-ban] herceg Esterházy [család] úgynevezett ipoly-pásztói uradalmának egy kiegészítő részét képezte, mely uradalomban az összes erdei mennyiség cirka 18 000 katasztrális holdat képezett, és ezen roppant erdőségben egy erdőmester, három fő- és tizenhat alerdész működ [ött], melyeket valamennyit egy kerületi főerdőmester fölülügyelt. 291 Az erdők részint százhúsz, részint ötvenéves vágatási forgásba levének beosztva, aszerint vágattattak is, éspedig tisztán csak ölfának. Favágatáshoz mindenféle nemzetbeli embert hozattak e vidékbe az akkoron uralkodó herceg Esterházy Antal által, melyek részint itt le is telepedtek és mind állandó favágók szolgáltak. Jöttek ide németek, poroszok és morvák is, ezen vidéki emberek az idevalókat is betanították a könnyebb és szaporább fadöntési és vágási módszerre. Az ölfaszállítás legnagyobbrészt úsztatás által eszközöltetett, mely módon igen sok famennyiség leszállíttatott a verőcei Duna-partig, ahonnét hajókon azután le Budapestre, az ottani uradalmi rakhelyekre leszállíttatott és legott nagyban-kicsinyben árusíttatott. 1868-ban ezen uradalom eladásra kerülvén, egybe azonban el nem adatván, szétszakíttatott, és az érintett diós-jenői birtokrész báró Piret [Bélára] 291 Ipoly-Pásztó magyar falu Hont megyében. Fényes, 1851. III. köt. 201. p. 454