Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXIX. Erdészet

Az erdészetnek ekként előadván általánosságban állapotát, megnevezem azon uradalmakat, melyekben mégis rendszer megállapíttatott, mely szerint intézkedhetik. Ezek közé sorolandók: - Sziráki járásban, bujáki uradalomban Deutsch [Bernáté]. - Losonci járásban, rónyai uradalomban Szent-Iványi [családé]. - Losonci járásban, divényi uradalomban a [Zichy-]szeniorátusé. - Füleki járásban, rappi uradalomban herceg Coburg-Koháry [családé]. - Füleki járásban, kis-terennei uradalomban gróf Gyürky Ábrahámé. - Szécsényi járásban, szécsényi uradalomban Pulszky Ferencé. - Balassa-gyarmati járásban, kékkői uradalomban gróf Forgách [Antalé]. - Balassa-gyarmati járásban, dejtári uradalomban hercegprímásé. - Nógrádi járásban, diós-jenői uradalomban báró Piret [Béláé] - Nógrádi járásban, nógrádi uradalomban váci püspökségé. - Nógrádi járásban, nagy-oroszi uradalomban gróf Berchtold [Richárdé]. A rónyai és diós-jenői erdészet mégis valamennyi közt legjobban kivál­nak, de minthogy a rónyai egyedül az üveggyárakra utalva vagyon, és azoknál több erdei munkák számításba sem esnek, itt most a diós-jenői ura­dalmat akarom taglalni, mint a legkitűnőbbet. Ennek berendezése még 1805. évről származik, mely a szabályoktól, be­következett tagosítások, elkülönzések, de főképp az egész uradalom eladása folytán, némileg eltéve lett ugyan, de azért még rendszeresen műveltetik. A diós-jenői erdőrész és az egész birtok 1868 [-ban] herceg Esterházy [család] úgynevezett ipoly-pásztói uradalmának egy kiegészítő részét képezte, mely uradalomban az összes erdei mennyiség cirka 18 000 katasztrális holdat ké­pezett, és ezen roppant erdőségben egy erdőmester, három fő- és tizenhat alerdész működ [ött], melyeket valamennyit egy kerületi főerdőmester fölül­ügyelt. 291 Az erdők részint százhúsz, részint ötvenéves vágatási forgásba levének beosztva, aszerint vágattattak is, éspedig tisztán csak ölfának. Favágatáshoz mindenféle nemzetbeli embert hozattak e vidékbe az akkoron uralkodó her­ceg Esterházy Antal által, melyek részint itt le is telepedtek és mind állandó favágók szolgáltak. Jöttek ide németek, poroszok és morvák is, ezen vidéki emberek az idevalókat is betanították a könnyebb és szaporább fadöntési és vágási módszerre. Az ölfaszállítás legnagyobbrészt úsztatás által eszközöl­tetett, mely módon igen sok famennyiség leszállíttatott a verőcei Duna-par­tig, ahonnét hajókon azután le Budapestre, az ottani uradalmi rakhelyekre leszállíttatott és legott nagyban-kicsinyben árusíttatott. 1868-ban ezen uradalom eladásra kerülvén, egybe azonban el nem adat­ván, szétszakíttatott, és az érintett diós-jenői birtokrész báró Piret [Bélára] 291 Ipoly-Pásztó magyar falu Hont megyében. Fényes, 1851. III. köt. 201. p. 454

Next

/
Thumbnails
Contents