Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXVIII. Földművelés és mezei gazdaság - 1. Mezőgazdasági gépek és munkaeszközök - 2. A megye területének felosztása művelési ágak szerint, s a birtokviszony rendezése

szántóföld vétetett fel, mint az adókiigazítás tétele.

286 Sőt a jelen műben járásonkénti is külön elszámlált tétele az 1867. [évi] adókiigazítás lajstromát is meghaladja, s 20 096 katasztrális hold szántófölddel többet mutat fel. Az 1871-ben learatott terület és ugar megyei összege az 1867. évi adókiigazításra való tekintettel következő eredményre vezet: A learatott terület Katasztrális holdban Őszi vetemények után 105 710 Tavaszi vetemények után 75 837 Összesen 181 547 Ugarnak maradt 85 358 Az 1871-ben kimutatott terület összes százaléka ennélfogva az őszi vetemények után 39,61%, tavaszi vetemények után 28,41%, az összesből 68,02%, az ugarból 31,98%. A learatott ősziek területe szerint pedig egyenként: Termés Learatott terület katasztrális holdban 1871-ben Búza 40 381 Tönköly 166 Kétszeres 4104 Rozs 60 227 Árpa 601 Repce 321 Összesen 105 710 A learatott tavasziak területe: Termés Learatott terület katasztrális holdban 1871-ben Búza 1348 Rozs 422 Repce 10 Árpa 21767 Zab 19 250 Köles 228 286 Keleti Károly Hazánk és népe című művének mezőgazdaságról szóló fejezetében, mely az 1870. évi adatokat dolgozza fel, a statisztikai hiányosságokra is felhívta a figyelmet. Példa gyanánt megemlítette Nógrád megyét, az 1870 tavaszán megindított vetési adatokkal kapcsolatos felmérésre vonatkozólag, miszerint a megye egy meg nem nevezett járása még 1871 szeptemberében sem küldte be a vetési adatokat. Keleti Károly adatai szerint Nógrád megye 268 801 katasztrális hold szántófölddel bírt. Keleti, 1871. 89. p. 428