Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXIV. A megye művelődési viszonyai

író volt 7, művész 234 [fő]. Ez utóbbi összeg örvendetes volna, ha művészekül nem tekintettek volna mindazok, kik magukat ilyeneknek vallják be, de akik sem közvetlenül, sem közvetve e kategóriába nem tartozhatnak. A művész definiálása iránt a vidék még nincsen tisztában: gépészek, órások, szobafestők nem tekinthetők művészeknek, ha mindjárt műiparral foglalkoznak is, hasonlóképen a kisvárosi dalárdák tagjai s műkedvelőink sincsenek a képzettség azon fokán, hogy a „művész" névre jogot tarthatnának. Az egészségügyi személyzet 151 [fő]. Értelmi kereset után tehát 2 018 egyén élt, mi az általános népességnek 1,02%-kát teszi. Az írni és olvasni tudók mennyisége nem legörvendetesebb képét nyújtja népünk műveltségi fokozatának, miután azok száma, kik sem írni, sem olvasni meg nem tanultak, még akkor is 66 465-[fő]re rúg, ha a megye lakosságának létszámából azon gyermekek összegét levonjuk, akik 1-6 év között vannak, ilyen pedig 165 594 [fő] volt, kik a törvény értelmében még nem tankötelesek. A népszámlálás szerint találtatott Nógrád megyében [aki írni és olvasni nem tud]: Nem Fő Férfi 33 497 Nő 32 968 Összesen 66 465 66 465 egyén olyan, ki írni és olvasni nem tudott, s ez az összes népesség 40,14 %-ának felel meg, tehát sokkal többet tesz ki, mint az általános népesség 1/3 része.

263 Egyaránt olvasni és írni tud: Nem Fő Férfi 31917 Nő 16 961 Összesen 48 878 Azaz az összes népesség 29,51%-a. Egyedül olvasni képes: Nem Fő Férfi 17155 Nő 33 096 Összesen 50 251 263 Keleti Károly is ezt az adatot közli Hazánk és népe című művében: Nógrád megyében a lakosság átlag 40,14 %-a nem tudott sem írni, sem olvasni. A Hazánk és népe című mű az 1869. évi népszámlálás adatait dolgozta fel. Keleti, 1871. 361. p. 345