Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXII. Népességi viszonyok

Ha a népességet vallásfelekezet szerint osztályozva járásonként itt látni és felhasználni kívánjuk, itt ismét csak az egyházi hatóságok adatairól lehet szó, amelyet következő tabellába foglaltam: Járások Római katolikus Ágostai h. evangélikus Helvét h. evangélikus Görög nem egyesült Görög katolikus Örmény keleti Izraelita Összesen Balassagyarmati 23 946 10 240 91 38 4 310 38 625 Füleki 33 857 10141 153 29 1314 45 494 Losonci 16 050 18 772 505 11 1269 36 607 Nógrádi 18 995 4 061 2 517 0 694 26 267 Szécsényi 23179 1393 54 1 916 25 543 Sziráki 26419 5 914 73 2 1298 33 706 1874-ben összesen 142 702 50 518 3 391 81 9 821 206 513 1870-ben összesen 135 901 50189 3 711 64 62 1 8 341 198 269 Különbözet + 6 801 329 17 1480 8 244 Különbözet 320 Szaporodás 16 551 Mielőtt a megye népességének korév szerinti kimutatását és népmozgalmi adatait közöln[én]k, jónak látjuk az emberek foglalkozására nézve a főbb tételeket már itt is feljegyezni. A kenyérkeresetek megfelelő nemeit részletesen ott tárgyaljuk, ahol az ipar- és kereskedelmi viszonyokat fogjuk ismertetni. Foglalkozás Fő Értelmi kereset után élt 2 018 Őstermelés után élt 67 450 Iparral foglalkozott 6 966 Kereskedő 1288 Birtok után élt 832 Személyes foglalkozást teljesít 12 667 Bizonyos meghatározott foglalkozás nélkül 107148 Összesen 198 369259 Azaz míg iparral és kereskedéssel nálunk csak kevesen, együtt csak 4,16% foglalkoz[i]k, addig őstermelés után, szántóföld, erdő stb. után 33,97%, tehát tízszer annyi keres és talál élelmet, kiknek nagyobb része maga munkálja meg földjét, szánt, vet, s a közbirtokosság csak 13,78%-ot képez. 259 A megye népessége az 1869. évi népszámlálás szerint 198 269 fő volt, a táblázat ellenben 100 fővel többet közöl, azaz 198 369 főt. 339