Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)
C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XXII. Népességi viszonyok
zott számadatait kellőképpen megérthessük, szükségesnek tartottam előrebocsátani, hogy Nógrád megye területe nem ugyanaz volt, amely 1857-ben, tehát a közvetlenül előtte történt népszámlálás idejében, 13 év [vei] előtt a megyét alkotta, és így a két népszámlálás adatait is csak akkor leszünk képesek a maguk értékére visszavezetni és összehasonlítani, ha az illető községeket azon megye területéhez kapcsoljuk, ahol az 1857-ben tényleg beosztva volt és viszont, a megyéhez a tőle elszakított községeket a hozzájuk tartozó pusztákkal és lakhelyekkel egészítjük ki. 254 Mi azonban az 1874. év elején is feldolgoztuk Nógrád megyének kezünknél lévő népszámlálási adatait, s inkább ennek főbb adatait fogjuk alább előterjeszteni, amelynek, ha nincs is meg az az érdeme, hogy a hivatalos adatokkal megegyezne, aminthogy négy év után nem is egyezhet meg, de az kétségtelenül szükséges, hogy a megye népessége ne csak az 1870. [évi] négy, hanem a jelenlegi hat járás szerint is ki legyen mutatva. 255 A 75,88 [osztrák] D mérföldnyi területen, mind a négy járásban összesen 445 lakóhely találtatott, melyek úgy vannak részletezve, hogy tudniillik: Lakóhely-típusok Száma Rendezett tanácsú város 1 Mezőváros 11 Falu 266 Telepítvény, gyarmat 167 Összesen 445 A lakóházak és lakófelek száma a népesség kimutatásánál lévén feltüntetve, e helyen csak annyit jegyzünk meg, miszerint az egész megyében csupán négy (sic!) olyan község találtatik, amelynek népessége a 2 000 lelket felülmúlná, s amelyeknek az utolsó népszámlálás óta történt emelkedése nem 254 Az 1869. évi III. törvénycikk rendelkezett a népszámlálásról. A törvénycikk kimondta, hogy az 1870-ben kezdődő népszámlálással egy időben kell végrehajtani a lakhelyek és a hasznos háziállatok összeírását is. Magyar Törvénytár. 1869. évi III. te. A népszámlálás szervezése és végrehajtása a Földművelés-, Kereskedelem- és Iparügyi Minisztériumon belül létrehozott statisztikai osztály feladata volt. Az adatgyűjtést hiányos és kis létszámú személyzettel kellett lebonyolítani és a megyék részéről tanúsított ellenállást is le kellett küzdeni. A népszámlálást 1870. január 3-án indították. Mindenkinek bírság ellenében kötelességévé tették, hogy saját maga, családtagjai és lakói után szolgáltasson adatot. Minden község kötelessége volt a népszámlálás körül működő egyének fuvarozásáról és szállásáról gondoskodni. A népszámlálás az egyes törvényhatóságoknál létesített számolóbizottságok által Magyarország területén egyszerre hajtatott végre. Kőnek, 1875. 63. p. 255 1874. évi, Nógrád megye területén foganatosított népszámlálásra vonatkozólag nem találtunk további adatot. - Az 1870. évi XLII. A köztörvényhatóságok rendezéséről szóló törvénycikk szerint Nógrád megyét az eddigi négy helyett hat járásra osztották fel. Nógrád vármegye, 1911. 552-553. p. 333