Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - II. Meteorológiai észleletek

Július Augusztus Szeptember Október November December Egész évi általában nap fok nap fok nap fok nap fok nap fok nap fok fok Hőmérséklet közvetlen észlelés után

50 +24,1 +23,9 +17,3 +6,7 +3,0 1 -8,7 + 9,3 Valódi 24 órás észlelés után +23,5 +23,5 +16,8 +6,4 +3,9 -9,2 + 9,0 Hőmérséklet legnagyobbja 29 +38,7 26 +37,4 6 +36,5. 1 +15,4 1 +14,0 1 +4,5 VII. 29 +38,7 Hőmérséklet legkisebbje 2 +15,0 29 +11,2 20 +5,0 14 +3,0 6 -3,8 25 -24,4 XII. 25 -24,4 Január Február Március Április Május Június nap 1 nap nap nap nap nap | Légnyomat havi és évi középértékei (északi felföldi) (párizsi hüvelyk)

51 43,8 47,0 48,4 41,8 39,8 43,0 Légnyomat havi és évi legtöbbje (párizsi hüvelyk) 31 59,2 1 56,8 2 63,0 7 54,0 20 50,2 17 46,2 Légnyomat havi és évi legkevesebbje (párizsi hüvelyk) 11 28,4 11 38,7 16 35,3 1 33,8 15 32,2 29 33,4 Csapodások havi és évi észleletei, és napok száma melyekben estek

52 11 5 7 2 4 1 9 25 11 33 9 53 Legnagyobb csapodások 24 óra alatt (párizsi hüvelyk) 25 20 11 12 19 01 5 11,7 51 A légnyomást a XVIII. században és a XIX. század elején a párizsi lábakra, hüvelykekre és vonalakra osztott higanybarométeren végezték. Réthly Antal: Időjárási események és elemi csapások Magyarországon 1701-1800-ig. Bp., 1970. Akadémiai Kiadó. 492-493. p., 521. p., 562. p. 52 Fényes Elek 1857-ben megjelent, Az Ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása című munkájában a csapadék-mennyiséget párizsi mérték szerinti köbhüvelykben adta meg. 1874-től alkalmazzák a csapadékmérésre a mm-t. Fényes Elek: Az Ausztriai birodalom statistikája és földrajzi leírása. Pest, 1857. 21. p. (Továbbiakban Fényes, 1857.) Keleti Károly is szintén párizsi hüvelykben adta meg a szóban forgó értékeket. Keleti, 1871. 9-10. p. 30