Shvoy Miklós: Nógrád megye leírása 1874–1875 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 51. (Salgótarján, 2006)

C. SHVOY MIKLÓS: NÓGRÁD MEGYE LEÍRÁSA - XVIII. Balassa-gyarmati járás

lalkozván, ingyért ad a szegénységnek tanácsot, gyógyszert, és igen gyakran betegnek való élelmiszereket is! A kastélyban vagyon egy szép kézi könyvtár vagy 6 000 kötetből, kül- és belföldi legnevezetesebb műveket tartalmazó, továbbá kis természettudományi gyűjtemény, és ami szintén igen érdekes: egy csinosan elrendezett szarvasszarv-gyűjtemény. A város maga, hegy oldalán fekve, igen rendetlenül, összevissza vagyon építve, úgyhogy egyenes utcát az egész városban egyet sem találni. Határa szintén hegyes-völgyes, nagyon kevés jó földdel bír, rétjei szintén eldaraboltak. Nevezetes egyébként a kastélyon túl egy igen szép gesztenyeerdő, mely gyümölcse által évenként 1 000 Ft-ra menő jövedelmet ad. Ezen erdő s a kastély gróf Forgách Antal úré, de mint Gácsnál is már érintem, a kékkői kiterjedt uradalom [Forgách] József grófé, ellenben Gács vára szintén [Forgách] József grófé, de a gácsi uradalom [Forgách] Antal grófé. Ez így történt a testvérek közti külön egyezés folytán. A város lakosai legnagyobbrészt kőfaragók és kőművesek, esztendőn át idegen és messze földre eljárnak munka után. Országos vásárja öt vagyon úgy, mint február 14., április 24., június 10., november 10. és december 6. Hetivásár nem tartatik. Kékkőtől fölfelé kezdődik azon vidék, ahol az Alföldön vásárlott juhokat bérelt legelőkön tartják, melyek tejeléseikből, túrót készítenek. Ezen túrót bizonyos házalók faluról falura és lázról lázra összeszedik, Besztercebányára viendők. Itt azután ezen összeszedett túró újból géphasználattal összekevertetik, s így elkészülve kisebb-nagyobb döbönyökbe „Brinza" név alatt világvásárba kerül. Rengeteg nagy erdeiben, tölgy, gyertyán, bikk és cser, a vaddisznók most igen elszaporodtak. Vagyon benne különben őzvad is, de ritkábban szarvas. Kelecsény puszta: Nándor, Debercsény, Kis-Ecset és Szanda-Váralja közt hegyekben fekvő, vagyon itt egy kőszéntelep, de feltűnő mennyiségben mutatkozik itt a kínkavics (Scharfelkies). Ipoly-, Kis- és Nagy-Kér: Puszták Varbó fölött, a hugyagi puszta szomszédságában. Hegyek alatt fekvő két puszta, melyeknek föld[jük] és rétjük jó, de különösen kiemelendő a szőlő, mely egész vidéken a legjobb fehérbort termel [i], és mely bora többi szomszéd határbelieknél, mindenkor 2-3 Ft-tal drágábban elkel. Közbirtokosságé. Kerekdomb puszta: Galábocs és Csalár közt, hegyekben fekvő. Csalárhoz tartozó és azzal azonos. Endrődy Jánosé. Kis-Kocó puszta: Kéri puszták mellett, hegyek közt. Jó föld[del] és réttel bír. 293